Az elemzés számba veszi a lakáspiacot (is) érintő jogszabályi változásokat, amelyek a parlament döntésére várnak. Ezek közül is kiemelkedik az ingatlanadó, amelynek a hatása azonban jelenleg nem érződik az ingatlan piacon.
 
A lakáscélú hitelek július végéig nem tették ki a múlt évit, de több hitelintézet új eszközökkel próbálkozik. Ilyen az OTP Bank jen-hitele, az Allianz Bank azon kezdeményezése, hogy a hitelbiztosítéki érték 110 százalékáig hitelez, vagy a BG Hitel & Lízing 40 éves futamidejű jelzálog hitele. Az idén az ingatlan lízing 25 milliárd forintos összege duplája lesz a múlt évinek, és ebből 17 százalék jut a lakásokra.
 
Az idén a fővárosi lakások árai 5-7 százalékkal emelkedtek, és ez alatta maradt a beruházási költségek 8-9 százalékos növekedésének. Budapesten a II. kerület a legdrágább 645 ezer forintos fajlagos (négyzetméter) árral, míg a XXI. került a legolcsóbb 265 ezer forinttal. A vidéki városok közül Szeged a legolcsóbb 220 ezer forinttal.
 
A használt lakások piaca az év elején tapasztalt élénkülés után visszaesett ugyan, de az egyetemi városokban továbbra is sok lakást vásárolnak a szülők a továbbtanuló gyerekeiknek. Budapesten a 11 millió forint körüli, míg a vidéki egyetemi városokban a 8-9 milliós lakások a keresettek. Az előbbiek 40, míg az utóbbiak 50 négyzetméter körüli alapterületűek. Egy 45 négyzetméteres fővárosi lakás havi bérleti díja 88 ezer forint, ugyan ez vidéken 47-59 ezer forint között változik.
 
A telekpiacon megfigyelhető, hogy a jobb telkek már elfogytak, így a verseny felhajtja az árakat. A belvárosokban az árat emeli az is, hogy a lakás- és az irodafejlesztők is versenyeznek egymással. Budapesten a bel-budai kerületekben 160-220 ezer forint egy négyzetméter telek, míg például a X. kerületben 25-40 ezerbe kerül.