Felülvizsgálat után. Lassú, stabil növeledés © sxc.hu

A november 14-én kiadott első becslés 2,6 százalékos, a november 30-án megjelent első felülvizsgálat is 2,7 százalékos GDP-növekedést jelzett a harmadik negyedévről az egy évvel azelőttihez viszonyítva. Mindez arra vall, hogy a "nem elsőrendű válság" – amelynek közvetlen hatásai lényegében a bankközi piacra korlátozódtak – a tavalyi harmadik negyedben nem viselte meg az euróövezeti gazdaságokat.

A második negyedben 2,5 százalékkal nőtt átlagosan az euróövezeti országok hazai összterméke éves összehasonlításban, az első negyed 3,2 százalékos és a 2006-os utolsó negyed szintén 3,2 százalékos többlete után.

A legnagyobb euróövezeti gazdaságok közül a német növekedése éves egybevetésben 2,5 százalékos maradt, miután a második negyedévben 2,5 százalékra lassult az első negyedévi 3,6 százalékról és a 2006-os utolsó negyedbeli 3,9 százalékról.

A francia GDP éves összehasonlításban 2,2 százalékkal nőtt a harmadik negyedben, miután a másodikban 1,4 százalékra lassult az első negyedévi 2,0 százalékról és a 2006-os utolsó negyedévi 2,1 százalékról.

Az olasz növekedés éves összevetésben 1,9 százalékosra erősödött a második negyedévi 1,8 százalékról. Az első negyedévben 2,4 százalékkal, a 2006-os utolsó negyedben 2,8 százalékkal nőtt. Az euróövezetben 2006-ban egész évben átlagosan hatéves rekord ütemű, 2,8 százalékos gazdasági növekedés volt.

Az egész EU-ban a gazdasági növekedés, éves egybevetésben, a harmadik negyedben 3,0 százalékosra gyorsult a második negyedben mért 2,8 százalékról, de ez is kisebb az első negyedbeli 3,4 százaléknál és a 2006-os utolsó negyedbeli 3,5 százaléknál. A tavalyi harmadik negyedben éves összehasonlításban Litvániában volt a legnagyobb a GDP-növekedés, 11,6 százalékos, és a legkisebb Máltán, 0,1 százalékos. Alulról a második helyezett Magyarország volt, 1,1 százalékos éves többlettel, a második negyedévi 1,6 százalék után.

A 2006-os és a tavalyi első negyedévi ütemhez képest a lassulást az okozta, hogy az EKB kamatemeléseinek és a világpiaci kereslet lanyhulásának következményei már megmutatkoztak a beruházások és az export növekedési ütemének gyengülésében, és a krónikusan erőtlen lakossági fogyasztás továbbra sem pótolta ezt. A harmadik negyedben az EKB már nem emelte tovább a kamatot, és a pénz- és a kiskereskedelmi hitelellátás ismét rekordszintű növekedése viszont erőforrást adott.

Az Európai Központi Bank (EKB) egyhamar nem folytatja a kamatemelést, de a felgyorsult infláció miatt enyhítés sem várható. Az EKB legutóbb tavaly, 2007. június elején emelte irányadó kamatát, 2005. december óta nyolcadszor, ismét negyed százalékponttal 4,00 százalékra, de a szeptember elején esedékesnek tartott újabb emelés már elmaradt, a nem elsőrendű válság okozta, megváltozott tőkepiaci körülmények miatt.

Szeptember elején mind az EKB, mind az Európai Bizottság rontotta az euróövezeti gazdaság tavalyi, azaz 2007-es növekedésére szóló előrejelzését, a „nem elsőrendű válság” esetleges következményeire tekintettel. A brüsszeli bizottság azóta kissé javított a tavalyi jóslatán, de az idei, azaz 2008-as évre szólót ellenben rontotta. Az EKB december elején vitte még lejjebb az idénre, azaz 2008-ra szóló várakozásait.

Az EKB most 2,4-2,8 százalék között várja a GDP-növekedést az euróövezetben tavalyról, azaz 2007-ről. Szeptemberben 2,2-2,8 százalékot, júniusban 2,3-2,9 százalékot, márciusban 2,1-2,9 százalékot valószínűsített tavalyra. Az EKB szerint idén, azaz 2008-ban a gazdasági növekedés 1,5-2,5 százalék között várható, jövőre, 2009-ben pedig 1,6-2,6 százalékos GDP-növekedést tart elképzelhetőnek.

Az EKB évente 2 százalékot alig meghaladó GDP-növekedést tart csak egészségesnek az árstabilitás számára. Az EKB szerint az évi átlagos infláció tavaly 2,0-2,2 százalékos lehetett, az idén, azaz 2008-ban 2,0-3,0 százalék között, 2009-ben 1,2-2,4 százalék között várható.

Az Európai Bizottság, a novemberben megjelent őszi előrejelzése szerint, most ismét 2,6 százalékos gazdasági növekedésre számít az euróövezetben a tavalyról. Szeptember elején 2,5 százalékot, május elején 2,6 százalékot, februárban 2,4 százalékot, 2006. novemberben 2,1 százalékot jósolt tavalyra, azaz 2007-re. A mostani, 2008-as évre szóló előrejelzését ellenben legutóbb, novemberben csökkentette, 2,2 százalékra a májusban jósolt 2,5 százalékról.

Az Európai Bizottság úgy véli, hogy az euróövezetben a tavalyi GDP-növekedést főleg a belső kereslet táplálta, habár a vállalatok béririgysége miatt nem a fogyasztói kereslet, hanem az export növekedésére számító beruházási kereslet. A lakossági fogyasztás ugyan az euróövezeti GDP-nek, keresleti oldalon, több mint a felét teszi ki, de alakulása szemlátomást nem is befolyásolja a gazdasági növekedést: a harmadik és előtte a második negyedben a lakossági fogyasztás egyformán 1,6-1,6 százalékkal, az elsőben 1,4 százalékkal volt több az euróövezet átlagában, mint egy évvel korábban, gyengébb a 2006-os utolsó negyedévi, 2,1 százalékos ütemhez képest is.

Az euróövezeti GDP-növekedést továbbra is a keresleti oldal közel negyedét kitevő beruházások vezérlik. Az első félév végére - az EKB kamatemelései nyomán - a beruházások is hozzájárultak a GDP-növekedés lassulásához, azzal együtt, hogy export bővülése is lassult, de a harmadik negyedben ismét számottevően gyorsult az ütem, főleg az export növekedésében: ez gyorsította a GDP-növekedés ütemét is a harmadik negyedben.