A 2013-ig tartó hétéves költségvetési időszakban az Európai Unió összesen 9 milliárd euróval támogatja a megújuló vagy megújítható energiaforrások kiaknázását, illetve az energiatakarékosságot a tagországokban az elmaradottabb régiók és ágazatok felzárkóztatását szolgáló keretből - jelentette be Danuta Hübner, az Európai Bizottság regionális fejlesztési kérdésekért felelős tagja brüsszeli sajtótájékoztatóján. A biztos azt is sürgeti, hogy a kutatásfejlesztésre szánt 63,8 milliárd euróból is minél nagyobb összeget fordítsanak erre a célra.

A bizottság már jelezte: az említett kereten felül is támogatja a tagállamokat annak érdekében, hogy teljesíthessék a megújítható energiaforrások részesedésének növelésére tett vállalásukat. Hübner annak a 450, úgynevezett operatív programnak az idevágó részleteit ismertette, amelyeket a bizottság jóváhagyásával a 27 tagország készített a felzárkóztatási támogatások felhasználására. 

A brüsszeli összesítésből kiderül, hogy Magyarország összesen 360 millió euróval számolhat ebből a keretből 2007 és 2013 között. Ennek 7 százaléka szélenergia-felhasználásra, 8 százaléka a napenergia felhasználására, 31 százaléka biomasszából származó energiaforrások kiaknázásra, tíz százaléka víz- vagy geotermikus energia igénybevételére 43,5 százaléka pedig energiatakarékosságra, illetve a hatékonyabb energiatermelést és -fogyasztást szolgáló tervezetekre  szolgál.

Az EU-tagországok állam- és kormányfői tavaly döntöttek arról, hogy összuniós célként 2020-ra a megújítható energia részesedésének 20 százalékra emelését határozzák meg a jelenleg messze 10 százalék alatti arányról. Ezt úgy képzelték el, hogy minden tagország erejétől függően vállalja a felhasználás növelését. Az Európai Bizottság feladata volt, hogy javaslatot tegyen a vállalás teljesítését szolgáló terhek szolidáris és arányos elosztására. A bizottság januárban ismertetett előterjesztésében azt javasolta, hogy a tagországi vállalások 10-49 százalék között oszoljanak el - az alsó határt az ilyen forrásokban leginkább szűkölködő Máltának, a felsőt a már most is az átlagos célkitűzés fölött teljesítő Svédországnak szabná a bizottság. Magyarországnak körülbelül duplájára, 13 százalékra kellene emelnie a megújuló energiaforrások felhasználását a javaslat szerint, amelyet még az EU-tagállamoknak jóvá kell hagyniuk.

Hübner a témáról kiadott sajtóközleményben példákat hozott olyan uniós finanszírozású kezdeményezésekre, amelyek az említett célokat szolgálják. Ezek között szerepelt az úgynevezett ChangeLAB program, amely Magyarország, Észtország, Görögország, Olaszország, Hollandia, Svédország és Nagy-Britannia részvételével azzal próbálkozik, hogy elérje az életstílus és a fogyasztói szokások megváltoztatását az energiatakarékosság kiemeltebb szem előtt tartásához. A program (www.changelabproject.org) elsősorban regionális keretek között, helyi közösségek mozgósításával igyekszik célt érni.