A legfontosabb két kérdést: a konvergenciaprogram sarokszámainak teljesítését és a 2009. évi költségvetés elfogadását a koalíciós helyzet változása után is biztosítani képes a kormány – mondta, hozzátéve: ez a feltétele annak, hogy 2008-2009-ben Magyarország fel tudja használni az Európai Uniótól igénybe vehető közel 1800 milliárd forint forrást.

Korábban, hat héttel ezelőtt, a jövő évben bevezetendő adóváltoztatásokra még 200-250 milliárd forintos lehetőség állt rendelkezésre, azóta viszont az állampapírpiaci hozamok 100-150 bázisponttal emelkedtek – jelezte a pénzügyminiszter. A következmény az, hogy ebben az évben néhány tízmilliárd forint, jövőre pedig akár 100 milliárd forint többlet kamatkiadással kell számolni, ami csökkenti az adóváltoztatásra fordítható forrásokat – tette hozzá.

A gazdasági növekedés két forrását jelölte meg Veres János. Az egyik a már említett uniós összeg, a másik az államháztartás csökkenő hiánya, ami azzal jár, hogy a költségvetésnek kevesebb hitelre van szüksége, így az üzleti szféra több lehetőséghez jut. Ez számokban kifejezve: 2006-ban az államháztartás 2190 milliárd forint pénzforgalmi hiánnyal zárt, tavaly 1387 milliárddal, ebben az évben a tervezett deficit 1222 milliárd, jövőre pedig 978 milliárd forint.

Korábban, hat héttel ezelőtt, a jövő évben bevezetendő adóváltoztatásokra még 200-250 milliárd forintos lehetőség állt rendelkezésre, azóta viszont ez csökkent, miután az állampapír piaci hozamok 100-120 bázisponttal emelkedtek – jelezte a pénzügyminiszter, hozzátéve, hogy ezeknek a fejleményeknek a hátterében a március 9-i népszavazás eredménye és a nemzetközi pénzpiacokon tapasztalható kockázatvállalási hajlandóság csökkenése áll.

"A következmény az, hogy ebben az évben néhány tízmilliárd forint, jövőre pedig akár 100 milliárd forint többlet kamatkiadással kell számolni, ami csökkenti az adóváltoztatásra fordítható forrásokat" – fogalmazott Veres János.

A pénzügyminiszter világossá tette: a március 9-i népszavazás lefékezi a megvalósítandó reformokat. Veres szerint az üzleti világtól is kevés támogatást kapott a kormány annak érdekében, hogy az oktatásban és az egészségügyben szükséges reformokat végrehajtsa, és nehezményezte, hogy az üzleti világ nem emelte fel a hangját az "antireformról" szóló népszavazás ellen.