szerző:
MTI/hvg.hu
Tetszett a cikk?

A társasházak négyzetméterenkénti építési költsége 170-180 ezer forint, míg a családi házaké 200 ezer forint volt tavaly, kevesebb, mint 2006-ban – egyebek mellett ezeket az adatokat is tartalmazza a Business Media Magyarország Baudata divíziójának elemzése.

Épülő irodaház Budapest belvárosában. Az árak nem követték az inflációt
© Stiller Ákos
Az összesen számba vett 2600 milliárd forint értékű 6150 épület adatai alapján a legdrágább épületfaja 280 ezer forint feletti négyzetméteráron a szálloda, 270 ezer forint közelében alakult a bevásárlóközpontok és irodák költsége. Borsos a gépipari csarnokok ára is, mintegy 250 ezer forint. Ez utóbbi adat különösen ahhoz képest érdekes, hogy tíz éve kevesebb mint feleannyiba került egy ipari csarnok, mint egy bevásárlóközpont négyzetmétere.

A sportlétesítmények, a kórházak és a művelődési létesítmények fajlagos ára 220 ezer forint körül volt. Nagyjából kétszázezer forint a családi házak négyzetméterenkénti költsége. Közel ennyiért épülnek négyzetméterenként az idősek otthonai és az általános csarnokok. A hivatalok árai 2007-ben már százkilencvenezer forint alá – a 2002-es szintre – estek vissza. Megközelítette ezek árát az alapfokú oktatási intézmények költsége, ahol a piaci aktivitás is nagy. A középmezőnyben 170-180 ezer forint körül van több funkciócsoport átlaga, így a vegyes üzleteket, középfokú iskolákat, kollégiumokat, társasházakat találjuk itt. A skála alján a mezőgazdasági hűtőházak – négyzetméterenként mintegy 130 ezer forinttal – illetve a mezőgazdasági épületek, raktárak állnak, 45-70 ezer forintos fajlagos építési költséggel.

Az utóbbi egy évben az építési árak – messze elmaradva az inflációtól – mindössze 3,6 százalékkal nőttek. A bérek, építőanyag-árak és közterhek növekedését nem követte a generálkivitelezői árak növekedése. A magasépítésben 2,3 míg a mélyépítésben 6,7 százalékkal nőttek a fajlagos építési költségek. Az elemzés megjegyzi, hogy az egyes projektek megvalósulása több évig is elhúzódik, így az árindex változása is időben elhúzódva jelentkezik. Így lehetséges a magas inflációjú időszakban az alacsonyabb árszínvonal-emelkedés, illetve az alacsonyabb inflációjú időszakban a megugró építőipari árszínvonal.

Tavaly kiugró a gázvezetékek, vízvezetékek és a vasútépítés drágulása (40-70 százalék körül). Szintén két számjeggyel – 13 százalékkal – nőtt az alapfokú intézmények, a csatornák, a gépgyártó csarnokok és a bevásárlóközpontok ára. Átlagon felüli az idősek otthonainak drágulása 11 százalékkal, továbbá 9 százalékkal az általános iskolák és óvodák építési költségeinek növekedése. Ugyanakkor a többi egészségügyi épületfajta ára 10-15 százalékkal csökkent. Jelentősen csökkent a családi házakra és vegyes üzletekre fordított költség (7-8 százalék), és több mezőgazdasági épületfajta négyzetméterára is.

Négy százaléknál nagyobb mértékű csökkenés tapasztalható a hivatalok és középfokú tanintézmények fajlagos költségeinél, ennek oka a központi beruházások visszafogása. A vegyes üzletek, családi házak valamint az irodák is kevesebb pénzből épülnek 3-4 százalékkal, mint az előző évben. Az infrastrukturális beruházások közül az utak felújítása zajlik 8 százalékkal kisebb költséggel, de a hulladékkezelők ára is mérséklődött.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Gazdaság

A kormány gyorsítja a kiemelt építési beruházásokat

Ha nem indulnak újra gyors ütemben a beruházások, leépülnek az építőipari kapacitások is – mondta Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter, aki pénteken a kiemelt építési beruházások gyorsításához szükséges jogszabályi módosítási javaslatokat jelentette be.

MTI Itthon

Jövőre kezdik a Szamos-Kraszna-közi árvíztározó építését

A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése első beruházási ütemében öt árvízszint-csökkentő vésztározó épül a Tisza-völgyben, s közülük a második legnagyobb, a 126 ezer köbméternyi vizet befogadó Szamos-Kraszna-közi kivitelezése jövőre kezdődik.

MTI Gazdaság

Bevezethetnénk-e az osztrák bérlakásépítési modellt?

Az osztrák állami költségvetés a GDP 1 százalékát fordítja a bérlakásépítés támogatására; mára már 800 ezer lakás felett diszponálnak a közhasznú lakásépítő szervezetek (GBV-k), amelyek a középosztályt célozzák meg – hangzott el azon a tanulmányúton, amelyen a rendszert mutatták be magyar újságíróknak a helyszínen a Társaság a Lakásépítésért Egyesület szervezésében.

MTI Gazdaság

Több mint negyedével csökkent az építőipar teljesítménye

Az építőipari termelés 2008 januárjában korrekciók nélkül és munkanaptényezővel kiigazítva is 27,4 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazítva a termelés januárban 5,9 százalékkal volt kisebb a 2007 decemberinél.