szerző:
MTI/hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az OECD Magyarországról most megjelent tanulmánya nyilvánvalóvá teszi, hogy számunkra sem lesz "ingyen ebéd", azaz a fejlődésünk fenntartásához le kell mondanunk a szociális juttatások egy részéről, s az ország működését jobban meg kell szerveznünk. Ha nem tesszük kritikussá válhat a GDP-termelő képességünk.

Az OECD központja Párizsban. Innen nézve is elég sok bajunk van
© OECD
Az OECD szakértői úgy látják – mint arról ma már beszámoltunk –, hogy a magyarországi államháztartási hiányt mindenképpen 3 százalék alá kell levinni és ezzel párhuzamosan, következetesen meg kell valósítani az elkezdett reformokat – mondta Aart de Geus, az OECD helyettes főtitkára csütörtökön Budapesten, a nemzetközi szervezet hazánkról szóló tanulmányának bemutatásakor. A helyettes főtitkár megfogalmazta: szükséges továbbá, hogy Magyarországon a közszférában további létszámleépítés valósuljon meg.

Veres János pénzügyminiszter kiemelte, az elkészített OECD-tanulmány legfontosabb üzenete, hogy folytatni kell a fiskális konszolidációt, de emellett tartani kell a gazdasági egyensúlyt, illetve azt javítani kell. Egyúttal hozzátette, az OECD tanulmányból is kiderül, a reformok folytatása növeli az üzleti szféra bizalmát Magyarország iránt.

Kérdésekre válaszolva az OECD jelenlévő szakértői elmondták, erre évre 1,5-2 százalék körüli gazdasági növekedést várnak Magyarországon, jövőre 3-3,5 százalék között lehet a gazdasági bővülés, ez azonban függ a gazdaságpolitika továbbvitelétől, illetve a nemzetközi gazdasági környezet hatásaitól.

Az OECD helyettes főtitkára kiemelte: a legfontosabb üzenetek egyike, hogy végig kell vinni következetesen az államháztartási kiigazítást, a fiskális konszolidáció közben az államháztartási deficitet rövid idő belül 3 százalék alá kell mérsékelni. Ennek egyik legnagyobb kihívása az, hogy ezzel párhuzamosan a közkiadásokat le kell faragni. A közfinanszírozásban pedig a kormányzatnak az eddiginél nagyobb fegyelmet kell elérnie.

Hangsúlyozta, ha az ország ragaszkodik a megkezdett reformokhoz, az államháztartási deficit csökkentését következetesen végigviszi, akkor Magyarország nagyobb eséllyel zárkózik fel az unió fejlett régiójához, illetve a többi fejlett országhoz.

Aart de Geus szerint az államháztartási hiány csökkentése nem dogmatikus elv, ez a magyar lakosság az üzleti vállalkozások helyzetének javítása érdekében történik. Figyelmeztetett: az egy főre jutó nemzeti jövedelem tekintetében Magyarország kritikus ponthoz érkezett, a környező államokban Csehországban, Lengyelországban és Szlovákiában az elmúlt évek gazdasági növekedési rátájának következtében javult az egy főre eső nemzeti jövedelem. Egyúttal kiemelte, az államháztartási hiány csökkentését nem lehet anélkül megvalósítani, hogy ennek érdekében ne kelljen bizonyos áldozatokat meghozni. A csökkentés megvalósítása során szükséges a közszférában további létszámleépítést véghezvinni.

A nyugdíjreformról a helyettes főtitkár hangsúlyozta, Magyarországon az OECD szakértői szerint az egyik legnagyobb gond, hogy igen kedvezőek a korai nyugdíjba vonulás lehetőségei, ezeket mérsékelni kell és áltanosságban is szükség lenne a nyugdíjkorhatár felemelésére. A helyettes főtitkár ugyanis emlékeztetett rá, hogy az OECD országai között Magyarországon az egyik legalacsonyabb a nyugdíjkorhatár.

Gond a foglalkoztatási ráta alacsony szintje is, s amiatt Aart de Geus megjegyezte: az alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatását jelentősen javítani kell a jövőben. Általánosságban a tanulmány szerint szükség van Magyarországon a tanárképzés reformjára, az oktatás minőségének a szakma státuszának javítása érdekében. Az oktatásban a hátrányos helyzetben lévő gyermekek oktatása során el kell kerülni a szegregáció összes lehetőségét, javítani kell az óvodai ellátáson, a gyermekgondozáshoz való jobb hozzáférés segítésével. Egyúttal a szakoktatásban résztvevők számára, illetve a szakképzettek esetében gondoskodni kell az általános oktatásba való visszatérés lehetőségéről is.

A helyettes főtitkár véleménye szerint a kis- és középvállalati szektor teljesítményének javítása, növelése kulcsfontosságú annak érdekében, hogy Magyarország felzárkózzék a fejlettebb OECD-országokhoz. Ehhez a tanulmány adózási és szabályozási változtatásokat javasol, olyan lépéseket, amelyek az üzleti környezet általános javítását szolgálják, és amelyek ösztönzik a vállalkozások innovációját. Aart de Geus végezetül kiemelte: a reformok sikeres végrehajtásához elengedhetetlen a közigazgatás jobb megszervezése, mainál hatékonyabb működtetése.

A helyettes főtitkár nyomatékosította: az OECD a véleményének megalkotásakor mindig távol marad a politikától, a napi politikai aktualitásoktól: „A mi érdekünk az, hogy egy adott ország érdekében dolgozzunk, alakítsuk ki véleményünket, függetlenül az adott kormánytól, a fennálló politikai helyzettől".

Veres János kiemelte, az OECD tanulmánya is megerősítette, hogy a kormány reformjai helyes irányba mutatnak, egyik kérdésben sem okozott meglepetést az OECD véleménye. A kormányzat számára fontos, hogy egy független nemzetközi szervezet mit mond arról, hogy Magyarországnak merre kell haladnia – hangoztatta a pénzügyminiszter. Szerinte jelenleg úgy látszik, hogy sokkal kisebb a mozgástér a lehetséges adócsökkentésre, mint azt korábban gondolta a kormányzat, s az adómérséklés függ a központi kiadások csökkentésétől.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Gazdaság

Lassulást jósol jövőre az OECD

Az idei 2,7 százalék után jövőre egészében mindössze 2,3 százalékkal nő a fejlett világ gazdasága - jósolja friss előrejelzésében a 30 legfejlettebb ipari államot tömörítő nemzetközi Gazdasági és Együttműködési Szervezet (OECD).

MTI Gazdaság

OECD: adó- és tb-terhekben Magyarország az élmezőnyben

Az összes OECD-tagország közül Belgiumban, Magyarországon és Németországban volt a legmagasabb tavaly a munkára rakodó terhek, az adók és járulékok aránya - tette közzé kedden a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) a különböző elvonásokról szóló elemzését.

MTI Gazdaság

Két százalék alatti növekedés az OECD-ben

A gazdaságban lassabb növekedésű évnek ígérkezik 2008, és több kellemetlen meglepetésre is kell számítani, mondta Angel Gurria, a fejlett ipari országokat tömörítő OECD főtitkára, aki ennek okán a korábbinál kisebb, 2 százalékosnál kisebb ütemű növekedésre számít a harminc tagország átlagában.

MTI Gazdaság

IMF, OECD: a pénzügyi rendszer összeomlását meg kell akadályozni

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a nemzetközi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) vezetői szerint a nemzetközi pénzügyi rendszer összeomlását meg kell akadályozni, mert a globális bankközi hitelválság még jó ideig eltarthat, és komoly következményei is lehetnek.

MTI Gazdaság

OECD: reformokat gyorsan és eltökélten

Magyarországnak egyszerre van szüksége költségvetési konszolidációra és szerkezeti reformokra: ezek azonnal növelik a bizalmat és kamatcsökkentést tesznek lehetővé, valamint középtávon növelik az adók és a társadalombiztosítási járulékok csökkentésének esélyét – véli az OECD.

Vállalkozás

OECD: csúcson az adórterhelés

Az OECD országokban az átlagos, GDP arányában mért adóterhelés a 2001 és 2004 között lezajlott adómérséklési ciklus után visszatért a 2000. évi történelmi csúcshoz . Az elmúlt 40 év adóbevételeiről szóló adatok az általános vélekedéssel szemben nem mutatnak nagy eltolódást a közvetett adóktól a közvetlen adók felé - állapítja meg a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legutóbbi adópolitikai jelentése.