A Verdi-opera után elnevezett EU-projektet a bürokrácia béklyózza, miközben a Kreml által támogatott elképzelés a Nyugatot zavarba ejtő gyorsasággal és sikerrel halad előre – olvasható a Budapestről keltezett elemzésben. Az új gázforrásokat kereső Európát lerohanta Oroszország – fogalmazott Guy Chazan. A szerző szerint Moszkva nyerésre áll a gázvezetékversenyben. Míg a hidegháború idején az erőegyensúlyt az atomtöltetek számában mérték, ma az energiapiacon folyik a küzdelem – jegyzi meg.

"Az oroszok egyszerűen sokkal gyorsabbak voltak" – idézte a vezető amerikai gazdasági napilap Garamhegyi Ábelt, a gazdasági minisztérium szakállamtitkárát. A WSJ szerint miközben az EU csökkenteni kívánja az orosz gáztól való függőségét, az orosz Déli Áramlat tervének győzelmes előrehaladása Vlagyimir Putyin volt elnök "állami irányítású kapitalizmusának" erejét mutatja. Európa a konszenzust keresve a törvényekhez ragaszkodva a versenyt részesítette előnyben, a Kreml és az orosz gázmonopólium, a Gazprom viszont gyorsan és könyörtelenül tárgyalt. "A Gazprom állami monopólium nyomást gyakorolt a verseny korlátozására" – mondta az újságnak Matt Bryza helyettes amerikai külügyi államtitkár, aki a Déli Áramlat elhárítását célzó "vesztes küzdelmet" irányította.

Mint a cikk rámutat, a Nabucco-vezetékkel az az egyik fő gond, hogy nehéz megtalálni a gázt, amellyel meg lehet majd tölteni, az azt építő vállalatok ugyanis nem termelnek ki gázt. Az újság idézte Veres János pénzügyminisztert, aki szerint Putyin 2005-ben a Kremlben egy ebéden azt mondta: "csak olyan vezetéket lehet építeni, amelyhez megvan a gáz".

A lap az álláspontjukat változtató országok között említi Magyarországot, amely eredetileg támogatta a Nabuccót. Budapest 2007-re azonban már megkérdőjelezte a terv üzleti életképességét és felemlegette, hogy Azerbajdzsán, a forrásország nem demokrácia. Az amerikai diplomácia tavasszal igyekezett meggyőzni a magyarokat a gázforrások diverzifikálásának szükségességéről. Ezután Magyarország visszatáncolt a Nabuccóhoz, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a 2007 szeptemberi konferencián "teljes támogatásáról" biztosította a projektet. Mint mondta, az Oroszországtól független források megtalálása a cél. Moszkva viszont visszavágott, Putyin és képviselői bejárták Kelet-Európát. Megnyerték Bulgáriát és Szerbiát tranzitországnak, megszerezték egy fontos ausztriai gázelosztó felét, majd nyomást kezdtek gyakorolni Magyarországra, a Déli Áramlat hiányzó láncszemére.

Garamhegyi Ábel szerint Budapest tudta, hogy ha elutasítják az orosz ajánlatot, akkor Oroszország másik útvonalat keres. A lap szerint a képlet Magyarország számára ez volt: ha nincs gázvezeték, nincs tranzitdíj sem. Az üzletről szóló megállapodás a magyar ellenzék felháborodását és az Egyesült Államok dühét váltotta ki. A lap végül Alekszandr Medvegyevet idézte. A Gazprom alelnöke azt mondta, hogy az orosz Déli Áramlat és Északi Áramlat programmal szembeni ellenállás Európát energiaéhínségre ítéli.