Cheney Azerbajdzsánban és Grúziában járt az elmúlt napokban. Csütörtökön Miheil Szaakasvili grúz elnök és vendége az új államfői rezidencián tartott sajtótájékoztatón elégedetten szólt a találkozóról. A lapnak a grúziai elnöki hivatalból származó értesülései szerint azonban a tárgyalások nem voltak olyan simák, amilyennek a sajtótájékoztatón elhangzottakból tűnhet. Az Oroszországot elkerülő vezetékek biztonságáról és a Nabucco gázvezeték terveiről volt szó, s Cheney közölte: az Egyesült Államok kész részt vállalni biztonságuk garantálásában, de csakis politikai téren, és Grúzia katonai segítségre egyelőre nem számíthat. Szaakasvili ennek ellenére további támogatást ígért a térségbeli amerikai energetikai elképzelésekhez, így a Nabucco vezeték megépítéséhez is, amennyiben Washington megállapodásra jut Bakuval, ahonnan a gáznak érkeznie kellene.

Bakuban azonban szerdán rendkívül hűvösen fogadták az amerikai alelnököt, s a Kommerszantnak a bakui elnöki hivatalból származó értesülései szerint Aliyev elnök közölte: nagyra becsüli ugyan az Egyesült Államokkal fennálló kapcsolatokat, de nem akar viszályt Moszkvával.

"Vagyis Baku várakozó álláspontra helyezkedett és nem kívánja erőltetni a Nabucco vezeték építését. Bakuban a térség NATO-hoz csatlakozni szándékozó országainak szóló figyelmeztetésnek vették azt, hogy Tbiliszi végleg elvesztette Abháziát és Dél-Oszétiát, és orosz tankok jelentek meg Grúzia területén" - írta a lap. Hozzátette: emellett jelentős károkat okozott az ország gazdaságának, hogy némelyik vezetéken leállt a szállítás a háború idején, s Grúziánál jóval biztonságosabbnak tűnik Oroszországon át szállítani az energiahordozókat. Dmitrij Medvegyev júliusi látogatásán pedig jelezte, hogy Oroszország bármilyen mennyiségben kész gázt vásárolni, mégpedig az európai képlet alapján kiszámolt áron. Az erről szóló tárgyalások – akárcsak a Baku és Moszkva közötti közeledés – most várhatóan felgyorsulnak" – írta a lap.

Kreml-forrásaira hivatkozva hozzátette: a Cheneyvel tartott találkozó után Dmitrij Medvegyev orosz elnök nyomban felhívta telefonon Ilham Aliyevet, hogy személyesen tájékoztassa Moszkva Grúziával kapcsolatos álláspontjáról, annál is inkább, mivel Azerbajdzsánnak Örményországgal van rendezetlen területi konfliktusa Karabah miatt, s a minap Moszkvában tárgyalt az örmény államfő. Azerbajdzsánt azért is külön tájékoztatta az orosz elnök, mert az ország nem tagja sem a Sanghaji Együttműködési Szervezetnek (SOC), sem a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB), amelynek tagállamaival Moszkva szorosan együttműködik.

Pénteken újságírók előtt az ország energetikai minisztere úgy nyilatkozott, hogy Azerbajdzsán nem keres új útvonalakat a meglévőkön és a már eltervezett törökországin kívül a földgáz Európába szállítására, de a szállított mennyiséget növelni kívánja. Natik Alijev kijelentette: a gáz déli, vagy északi irányba történő szállítása a Kaszpi-tenger, Afganisztán, vagy Pakisztán felé, vagy más projektekhez való csatlakozás "megalapozatlan, és megindokolhatatlan tőkebefektetést jelentene az országnak".

A Nabucco vezeték körül, amelyet az EU szeretne megvalósítani, "nagyon sok a megoldatlan politikai, gazdasági és pénzügyi kérdés, és még keresni kell az elégséges mennyiséget biztosító gázforrást is", mert a jelenlegi – iráni és iraki – politikai helyzet miatt nem mérhető fel, hogy milyen források lesznek majd hozzáférhetők. Így a súlypont jelenleg Közép-Ázsiában van – mondta.

Tekintettel kell lenni Oroszországra is, arra a szándékára, hogy megőrizze uralkodó pozícióját az európai piacon, s hogy e célból új vezetékeket épít. "Mindenki azt mondja, hogy mindennek semmi köze a Nabuccóhoz, pedig az Északi Áramlat és a Déli Áramlat építése, valamint a Kék Áramlat bővítése mind azt a célt szolgálja, hogy Oroszország növelje befolyását és domináns szerepét az európai piacon" – tette hozzá a miniszter.  Rámutatott ugyanakkor, hogy miközben megoldásokat keresnek a Nabuccóval kapcsolatos problémákra, egyre tovább halasztódik az építkezés és ezzel egyre magasabbra szökik az ára.

Az elképzelések szerint a Nabucco egyik fő forrását jelentő Sah-Deniz gázlelőhelyről Alijev elmondta: a már folyamatban lévő első szakaszban kiaknázni tervezett mennyiséget az eredeti évi 8,6 milliárd köbméterről 10 milliárd köbméterre lehet növelni, vagyis megjelenhet bizonyos le nem kötött mennyiség, amelyet Baku felajánlhat Görögországnak, vagy Olaszországnak. Hangsúlyozta, hogy Azerbajdzsán számos okból nem szándékozik újabb kötelezettségeket vállalni más országokba irányuló gázszállításokra, hanem szabadon akarja eladni a gázt, annál is inkább, mivel az európai piac liberalizált.

A Sah-Deniz lelőhelyről még elmondta: a második szakasz beindítását a műszaki üzemeltetést végző BP 2013-ra halasztotta. A jelenleg kitermelt mennyiség jelentős része Grúziába és Törökországba megy: a törökországi szállításra építették ki a dél-kaukázusi vezetéket, amelynek 690 kilométeréből közel 250 kilométer Grúzia területén halad át.

A Nabucco vezeték a kaszpi térséget, a Közel-Keletet és Egyitomot egyesítené, és Törökországon, Bulgárián, Románián, Magyarországon és Ausztrián át – vagyis Oroszországot elkerülve – juttatná a gázt Nyugat-Európába. Hosszúsága a tervek szerint Törökországtól az ausztriai Baumgartenig mintegy 3300 kilométer, kapacitása 31 milliárd köbméter lenne.

Az építkezésnek a tervek szerint 2009-ben, a szállításnak 2012-ben  kellene megkezdődni. A költségekről eltérő becslések láttak napvilágot.

A projektben a török Botas AS, a bolgár Bulgargaz Holding, a magyar Mol Rt, az osztrák OMV, a német RWE AG, és a román Transgas S.A. vesz részt egyenlő – 16,67 százalékos – részesedéssel.