Az CPI 1-10 közötti indexe a korrupciós fertőzöttséget mutatja, ahol a 10-es mutató a legjobb, az egyes a legrosszabb. Magyarországot a tavalyinál valamivel korruptabbnak érzékelték a megkérdezett elemzők és üzletemberek: pontszámunk 5,3-ről 5,1-re esett vissza. Helyezésünk ennél jóval többet romlott, hiszen a 39. helyről a 47. helyre csúsztunk; az idén először, többek között Csehország is megelőzte hazánkat. A közép-európai régió volt szocialista országai közül meg Észtország és Szlovénia végzett előttünk.

Bár az index értékének elmozdulása a módszertani hibahatár alatt van, a korrupciós trendek elemzése arra mutat, hogy Magyarország régióbeli pozíciója veszélybe kerülhet, amennyiben nem történik hatékony fellépés a korrupció ellen.

A párt- es kampányfinanszírozás átláthatatlansága és az ezzel szorosan összefüggő túlbonyolított közbeszerzési rendszer a hazai korrupció melegágya. A jogalkalmazás gyengesége, a korrupciós esetekre kiszabott enyhe szankciók erősítik azt a feltételezést, hogy a korrupt magatartás, ügyintézés es üzletvitel nem kockázatos Magyarországon. A szoros személyi és kapcsolati hálókon keresztül megvalósított korrupt tranzakciók a gazdasági növekedés gátjává váltak.

A korrupció elleni küzdelemben az Állami Számvevőszék folyamatosan aktív szerepet vállal. Kovács Árpád, az ÁSZ elnöke szerint a szervezet megalakulása óta összesen 74 vizsgálat kapcsán kezdeményezett büntető eljárást, amely 131 bűncselekmény megalapozott gyanúját jelentette. Tavaly például az ÁSZ által tett nyolc feljelentés közül a nyomozó hatóság hét esetben indított nyomozást, a tényállásokban megállapított kár összege meghaladta a 320 millió forintot.

Kovács Árpád úgy véli, három olyan terület van, amelyek a korrupciós kockázatok szempontjából a leginkább veszélyeztetettek. Egyrészt hiányosak a közbeszerzési törvény helyi alkalmazását segítő intézményi szabályok, másrészt a jogalkalmazók felkészültsége nem kielégítő, s ez érvényes a jogszabályok betartatásának személyi és tárgyi feltételeire is. Továbbá a pénzügyi ellenőrzés hatásköri korlátai és az üzleti titok "bástyái" miatt a számvevők csak korlátozottan ellenőrizhetik az árkalkulációkat, a háttérkapcsolatokat és a kartell megállapodásokat.

Az ÁSZ elnöke szerint Magyarországon a korrupció jellemzően a kapcsolati tőke kihasználásában ölt testet, sokszor pénzmozgás nélkül jelenik meg, így a megelőzés elsősorban a gondolkodásmód megváltozását igényli.

A korrupció-érzékelési indexet (CPI) különböző felmérések összesítésével készítik évente a TI megbízásából a Passaui Egyetemen. A CPI tehát azt vizsgálja, hogy nemzetközi és helyi elemzők és üzletemberek milyen súlyosnak látják a korrupció problémáját a CPI-ban szereplő országokban. A 2008-as CPI 180 országban vizsgálja a közszférában észlelhető korrupciót. Az összetett index 14-fele szempont alapján, nullától tízig terjedő skálán osztályozza az országokat. Az alacsony pontszám jelentős, a magas csekély mértékű korrupcióra utal.

A korrupciós érzékelési index az állami szektorban, a politikusok és közhivatalnokok körében tapasztalható korrupciót vizsgálja, a felhasznált források között van többek között a Bertelsmann transzformációs index, az Economic Intelligence Unit és a Freedom House listája, a Világgazdasági Fórum és az IMD versenyképességi jelentései. Egy-egy országban akkor lehet CPI-t létrehozni, ha a 11 létező forrás közül legalább három rendelkezésre áll.

Ebben az évben 180 országban mért korrupciós érzékelési indexet a Transparency International. A lista éléről az örök első Finnország 0,4 pontos visszaeséssel az ötödik helyre csúszott, míg 9,3 ponttal Svédország is felzárkózott Dánia es Új-Zéland mögé. Őket közvetlenül Szingapúr követi, 9,2 ponttal. A lista legvégén Szomália áll, 1 ponttal, es az 1,3 pontot elérő Irak és Mianmar nem sokkal előzi meg.

Jelentős javulást ért el Albánia, Ciprus, Grúzia, Mauritius, Nigéria, Omán, Katar, Dél-Korea, Tonga es Törökország. Ugyanakkor Bulgáriában, Burundiban es a Maldív-szigeteken komolyan romlott a korrupció-érzékelési mutató. Az index eredményei azt mutatják, hogy a legtehetősebb országok felügyeleti mechanizmusai is veszélyben vannak, hiszen jelentős visszaesést figyelhetünk meg 2007-hez képest Norvégiában és az Egyesült Királyságban. A gazdagabb európai országok visszaesése főként a külföldön kötött üzletek és a politikai finanszírozás körüli korrupciós jelenségeknek köszönhető.

A korrupció visszaszorítása jelentősen elősegíti a gazdasági növekedést. A korrupció érzékelési index módszertanáért felelős Johann Graf Lambsdorff kutatásai azt bizonyítják, hogy azokban az országokban, ahol a CPI értéke 1 ponttal nőtt, a GDP 0,5 százalékával nőtt a külföldi tőkebeáramlás es 4 százalék az átlagjövedelem.

Nemzetközi vonatkozásban a 2008-as index a szegénység és a korrupció közötti végzetes kapcsolatra hívja fel a figyelmet. "A legszegényebb országokban a korrupció élet-halál kérdése lehet, amikor ivóvízhez, vagy orvosi ellátáshoz jutás forog kockán” - mondta Huguette Labelle, a Transparency International nemzetközi korrupcióellenes szervezet elnöke.

A korrupció megfékezése erős felügyeletet igényel a törvényhozó és a végrehajtó hatalomtól. Csak következetes es szigorú jogalkalmazás, független média és aktív civil társadalom mellett valósulhat meg.