Kovács László eu-biztos. Információcsere az áfamentes kereskedelmi ügyletekről © Dudás Szabolcs

A miniszterek lényegében vita nélkül fogadták el az erről szóló elnökségi (francia) javaslatot, amelyet az Európai Bizottság is támogatott. Az Eurofisc néven létrehozandó kis létszámú központnak elsősorban adminisztratív feladatai lesznek. A miniszteri ülés adópolitikai témáiról szólva Kovács László emlékeztetett arra is, hogy a határon átnyúló, áfamentes kereskedelmi ügyletekkel kapcsolatos információnyújtásra vonatkozó kötelezettség határidejét a brüsszeli bizottság három hónapról egyre szeretné rövidíteni. A tagállamok döntő többsége ezzel egyetért, de vita van abban, hogy milyen forgalmú vállalkozásokra vonatkozzon a rövidítés. A bizottság azt szeretné, ha 50 ezer euró alatt nem lenne kötelező, de egyes tagállamok ennél magasabb határt szeretnének elérni.

Hollandia kedden jelezte: hasznosnak tartaná, ha a kötelezettség az adóhatóságokra is kiterjedne. Erről kétoldalú egyeztetéseket folytat majd a brüsszeli bizottsággal. Kovács László szerint bizonyos, hogy ezt az intézkedést a következő, novemberi pénzügyminiszteri találkozón elfogadják, és ezzel "megtörténik az első konkrét és ... hatékony lépés az áfacsalás jelentős visszaszorítására".

Szóba került Luxembourgban a csökkentett áfakulcsok alkalmazhatóságának kérdése is. Ezzel kapcsolatban két elvet fogalmaztak meg: egyfelől azt, hogy a tagállamoknak egyenlő hozzáférést kell biztosítani e kulcsok alkalmazásához (mert a legrégebbi 12 tagállam még jelentős előnyt élvez a később belépett 15 tagországgal szemben), másrészt azt, hogy a mérsékelt kulcsok használata nem okozhat versenytorzulást az unió egységes piacán.

Kovács László bejelentette, hogy a bizottság elkészítette azt a három dokumentumot, amelyek tételesen összegzik a tagállami véleményeket a csökkentett áfa használata mellett és ellen, a közgazdasági érveket, valamint a javaslat elfogadása esetén várható költségvetési hatásokat.

Utóbbiból a magyar biztos kiemelte, hogy országonként nagyon eltérő hatásokról van szó. Németországban például minden százaléknyi áfamérséklés 930 millió euró bevételkiesést eredményezne, ha a jelenleg javasolt valamennyi szolgáltatást és terméket bevonnák a kedvezményes adók körébe. A balti országokban ugyanakkor csak 5-6 millió, Magyarországon 54 millió euró lenne százalékonként a hatás. Magyarországon a legnagyobb hatást sorrendben a lakásépítéssel összefüggő szolgáltatások, az éttermi szolgáltatások, valamint a kozmetika bevonása jelentené a bizottság adatai szerint.

Kedden több tagállam az elvi vita folytatását szorgalmazta, de a soros francia elnökség és a biztos ezt fölöslegesnek nevezte. Novemberben így megkezdődik a vita a bizottság júliusban benyújtott konkrét javaslatáról, amely az uniós áfatörvényben szereplő lista állandósítását tartalmazza, illetve azt, hogy bővítsék ki a csökkentett forgalmi adó hatályába vonható termékek körét egyrészt a nagy élő munkaigényű és helyileg nyújtott szolgáltatások listájának kiterjesztésével (éttermi szolgáltatások, kozmetika, lakásépítéssel, műemlékekkel, egyházi épületekkel kapcsolatos szolgáltatások köre), valamint olyan cikkekkel, mint a gyermekpelenkák, a hangoskönyvek és a CD-n lévő tankönyvek).

Kovács László azt is elmondta: mivel a jelenlegi rendszer egy része 2010-ben lejár, a csökkentett kulcsokról 17 országnak vissza kellene térnie az általános kulcshoz. Az érintett államokban ez az inflációt növelné, sok kisvállalkozás végét jelentené, valamint azt is, hogy sok szolgáltatás visszaszorulna a feketegazdaságba. Úgy vélte, mivel ez nem érdeke senkinek, a listát feltehetően el fogják fogadni.