Magyarországnak az utóbbi napokban a külföldi befektetők egyre növekvő bizalmatlanságával kell szembenéznie, az államkötvények piaca kiszáradt. A nyugtalanságot a magas költségvetési hiány (amely tavaly elérte a GDP 5,5 százalékát), a jelentős államadósság (tavaly 66 százalék), a folyó fizetési mérleg hiánya és a kormány parlamenti többségének elvesztése együttesen okozza – véli a párizsi lap.

A Les Échos szerint a magyar kormány a jelen helyzetben mindent megpróbál a piacok megnyugtatására: a pénzügyi válság ellenére ismételten módosította az idei eredményszemléletű államháztartási hiányt a konvergencia programban rögzített 4,3 százalékkal, illetve a korábban bejelentett 3,8 százalékkal szemben a GDP 3,4 százalékára, valamint Gyurcsány Ferenc kormányfő nemzeti csúcsot hívott össze "az országban számító politikusok, gazdasági és szociális személyiségek részvételével".

A találkozó hivatalos célja széleskörű megegyezést találni a fizetésekről, az adókról és a költségvetésről, ami a lap szerint röviden annyit jelent: "megegyezést találni az új megszorító intézkedésekről". Már csak azért is, mert a gyenge növekedés ellenére Veres János pénzügyminiszter jövőre 2,9 százalékra szeretné csökkenteni az államháztartási hiányt.

A növekedés annál is inkább lassulni fog, mivel a nagy európai pénzintézetek alá tartozó magyar bankok a hét elején felfüggesztették a devizaalapú hitelezést, amely a forintnál alacsonyabb kamatozású, s ezért a vállalkozások és a lakosság nagy része ezt vette igénybe. A forint azonban július óta 15 százalékot veszített értékéből, és a lap szerint további árfolyamesés várható, így a hitelek visszafizetése egyre nehezebbé válik. A hitelválság elkerülésére jelentette be az Európai Központi Bank (EKB), hogy ötmilliárd eurós hitelkerettel segíti meg a Magyar Nemzeti Bankot – írta a Les Échos.