A beszámoló szerint a befektetők most jobban bíznak abban, hogy „az Európa peremén található feltörekvő piacok” elkerülhetik a pénzügyi összeomlást. A WSJ Europe kitért arra, hogy Magyarország 1976 óta az első olyan tagállama az Európai Uniónak, illetve az unió jogelődjeinek, amely rászorult a Nemzetközi Valutaalap (IMF) mentőövére. (Harminckét évvel ezelőtt Nagy-Britannia volt kénytelen a washingtoni székhelyű szervezethez fordulni, a font ellen indult támadás miatt.) Az első, de valószínűleg nem az utolsó – vélekedik sok közgazdász a lap szerint.

A magyar csomag ugyanis – így a WSJ Europe – kérdéseket vet fel a térség többi országának pénzügyi egészségét illetően is. A lap Romániát, Bulgáriát és a balti országokat nevesítette, mondván, hogy ezeket az országokat még súlyosabban érinti a külföldi hitelek elapadása.

„Romániában és másutt a kormányok egyelőre nem mutatnak hajlandóságot olyan népszerűtlen lépések megtételére, mint amilyen a kiadások lefaragása a külföldi kölcsönök megszerzése érdekében. De, miként Magyarország, Ukrajna és mások esete mutatja, az IMF a segítség fejében valószínűleg ragaszkodik a fájdalmas nadrágszíjmeghúzáshoz” – olvasható a lapban.