Az elemzők ennél jobb eredményre, 3,1 százalékra számítottak az üzemanyagok olcsóbbodása és a gazdasági növekedés bizonyosra vehető lassulása miatt.

Az euróövezetben a tizenkét havi infláció júniusban, majd júliusban tetőzött, 4,0-4,0 százalékon, majd augusztusban 3,8 százalékra enyhült. Az ütem tavaly szeptember óta van az EKB legföljebb 2 százalékos célja fölött. Mindenesetre az infláció a jelek szerint igen érezhetően lassul, és az adat nem fogja megakadályozni az Európai Központi Bankot (EKB) a jövő csütörtökre tervezett kamatcsökkentésben. Az újabb enyhítést, amely az október 8-i, más központi bankokkal egyeztetett, fél százalékpontos csökkentést követi majd, az EKB elnöke, Jean-Claude Trichet hétfőn gyakorlatilag beharangozta, központi bankártól szokatlan nyíltsággal mondván: "lehetségesnek tartom, hogy a kormányzótanács a következő értekezletén, november 6-án ismét csökkenti a kamatot; ez nem biztos, de lehetséges".

Az elemzői vélemények megoszlanak arról, hogy vajon negyed, vagy ismét fél százalékpontos enyhítés várható-e az EKB-tól. Az EKB irányadó rátája, a kéthetes refinanszírozási kamatminimuma jelenleg 3,75 százalékos. Emelés utoljára júliusban volt, negyed százalékponttal 4,25 százalékra.

Az amerikai a Fed szerdán fél százalékponttal 1,0 százalékra vitte le a szövetségi napikamatcélját, visszaállítva a 2003. júniustól 2004. június végéig érvényben volt, rekord alacsony szintet, amelyet számos elemző kárhoztat mint olyat, ami ösztönözte a felelőtlen kölcsönzést a nem elsőrendű adósoknak az Egyesült Államokban, megvetve a mostani válságjelenségek alapját. Az is igaz persze, hogy a válság közvetlenül az után és amiatt robbant ki, hogy a Fed 5,25 százalékos alapkamatot tartott érvényben 2006. júniustól a tavaly szeptemberben megkezdett csökkentésig, addig éppenséggel a túlzott pénzellátással és inflációval indokolva a szigort - ugyanis a magasra emelt kamat miatt az amerikai jelzálogadósok növekvő hányada nem tudott törleszteni, elindítva a nem elsőrendű jelzálogkölcsönökre épített, módfelett felduzzadt származékos értékpapír-láncolatok összeomlásának lavináját.

A japán központi bank pénteken 0,30 százalékra csökkentette irányadó rátáját az eddig 0,50 százalékról. Jövő csütörtökön várhatóan a brit központi bank, a Bank of England is folytatja a kamatcsökkentést.

Az EU statisztikai hivatalának szintén pénteken megjelent adata a szeptemberi euróövezeti munkanélküliségről túl régi, semhogy sok következtetést lehetne levonni belőle a jövőre nézve most, amikor a gazdasági kilátások és előrejelzések rohamosan rosszabbodnak. Mindazonáltal a tény, hogy szeptemberben az állástalanok aránya nem nőtt, ahogyan az elemzők várták, hanem 7,5 százalékos aránnyal változatlan maradt, arra is figyelmezteti a piacot, hogy az elemzői ipar igen gyakran túloz és téved.