Obama beszél. Hamarosan cselekedni is kell © AP

Pénzügyi válság: Az amerikai pénzügyi válság súlyosabb, mint volt a nagy gazdasági világválság idején. Közgazdászok szerint a gazdaság recesszióban van, ami még súlyosabbá válhat, mire a következő elnök januárban elfoglalja hivatalát. Obama egy második gazdaságösztönző csomaggal adna lendületet a gazdaságnak. A 175 milliárd dollár értékűre becsült terv magában foglalna infrastrukturális fejlesztéseket és adómérsékléseket.

Egészségügy: Barack Obama korábban olyan nemzeti egészségbiztosítási program megteremtését javasolta, amelyben lehetővé válna, hogy az egyének és a kisvállalkozók a szövetségi alkalmazottakhoz hasonló egészségbiztosítást köthessenek. A tervet részben azoknak a munkaadóknak a megadóztatásával finanszíroznák, akik nem fizetnek dolgozóik után egészségügyi biztosítást. Obama emellett támogatja az ellátás javítása és a hibák kiküszöbölése érdekében az eletronikus egészségnyilvántartó rendszer bevezetését.

Energia: Az Egyesült Államok a nyersolaj-behozatal révén olyan mértékű függőségben van, amely biztonsági és gazdasági fenyegetést jelent. Obama közölte, hogy nyitott a part menti területek olajkitermelése, valamint az atomenergia fokozottabb kihasználására, de a hangsúlyt az energiafelhasználás hatékonyságának javítására és a megújítható energiaforrások erőteljes fejlesztésére, azt ezt célzó befektetések növelésére helyezi.

Adók: Obama a választási kampány idején azzal bírálta republikánus ellenlábasa, John McCain adózási elképzelését, hogy annak kedvezményezettjei a nagyvállalatok. Obama ezzel szemben a szélesebb középosztálynak kedvező adókönnyítéseket ígért, egyebek időzött a jelzáloghitel-terhek mérséklését, az idősebb, évi 50 ezer dollár alatt keresők személyi jövedelemadójának megszüntetését, valamint Bush elnök tehetősebbeket érintő adócsökkentésének visszavonását.

Egyes elemzők mindezzel kapcsolatban megjegyzik, hogy a források – részben a pénzügyi válság enyhítésére, részben az iraki, afganisztáni háborúra fordított kiadások miatt – korlátozottan állnak rendelkezésre, és ez nehezíti majd a célok megvalósítását. Jeffrey Frankel, a Harvard egyetem közgazdásza így értékelte a helyzetet: „Az energiafüggetlenség megteremtése lényegében megvalósíthatatlan. Megvalósíthatatlan a költségvetés egyensúlyba hozása is. A recesszióba való süllyedés elkerüléséről pedig már lekéstünk.”