Az elmúlt egy hónapban nagyon megváltozott a világ és nagyon megváltozott az MNB világképe is - utalt a jegybank elnöke az október 22-i, 300 bázispontos kamatemelés óta eltelt időszakra. A most megjelent inflációs jelentés új makrogazdasági pályát rajzolt fel, amelyben a korábbi, 2009-re várt növekedési kilátások jelentősen romlottak - magyarázta Simor András. Amíg augusztusban 2,6 százalékos jövő évi GDP növekedést prognosztizált az MNB, addig az új prognózis szerint a GDP 0,2-1,7 százalékkal esik vissza jövőre.

Az új prognózis hátterében egyrészt a romló külpiaci konjunktúra áll, másrészt csökkent a befektetők kockázatvállalási hajlandósága és ezzel együtt a pénz- és tőkepiacokon meglévő likviditás, amelynek következtében a hazai hitelkondíciók romlottak, illetve a pénzkínálat szűkült - elemezte a folyamatot az elnök. Mindez a belföldi kereslet csökkenéséhez vezet, miközben a kormány, összehangolva a Nemzetközi
Valutaalappal, tovább mérsékli a költségvetési hiányt - tette hozzá.

Az ismertetett tényezők a gazdasági növekedés lassulásához, pontosabban egy recessziós állapothoz járulnak hozzá, s ebben a helyzetben az inflációs kilátások alapvetően másként alakulnak, mint egy hónappal ezelőtt - fejtette ki Simor András. "Olyan helyzet alakult ki, amely régóta nem volt Magyarországon, a monetáris politika számára tervezhető időhorizonton nagy valószínűsége van annak, hogy a 3,0 százalékos célt jelentősen alullövi" - fogalmazott az MNB elnöke.

Ez lehetőséget teremt a monetáris politika számára, hogy jelentősen és fokozatosan lazítsa a monetáris kondíciókat - jelezte Simor András, aki azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy a világgazdaság és a magyar gazdaság helyzete ennél bonyolultabb.

Az elnök emlékeztetett arra, hogy alig egy hónapja a Monetáris Tanács rendkívüli ülésen 8,5 százalékról 11,5 százalékra emelte az alapkamatot, amelyet a forint elleni támadás miatt kellett meglépni, az ország pénzügyi-, gazdasági stabilitása érdekében.

A döntés után a forint stabilizálódni kezdett, majd sikerült bejelenteni a 20 milliárd euró összegű pénzügyi csomagot - amelyben rész vesz a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Unió és a Világbank -, s ezt követően a magyar gazdaság kockázati megítélése javult az elmúlt egy hónapban - foglalta össze az elmúlt hetek eseményeit az MNB elnöke.

A hétfői, 50 bázispontos kamatcsökkentésnél két szempontot kívánt összehangolni a testület: egyrészt az infláció várható csökkenése lehetővé teszi az alapkamat mérséklését, másrészt mérlegelni kellett azt, hogy az alapkamat csökkentése nem veszélyezteti-e a pénzügyi stabilitást - mondta Simor András.

Az 50 bázispontnál nagyobb kamatcsökkentés a pénzügyi rendszerben, illetve a magyar gazdaságban a jelenlegi helyzetben jelentős kockázattal járhat - jelezte Simor András.

Az MNB elnöke, kérdésre válaszolva, nem kívánta kommentálni Orbán Viktornak, a Fidesz elnökének javaslatát, amely az alapkamat 6,0 százalékra való leszállítását szorgalmazta. Politikusi megnyilatkozásokra az MNB nem reagál, a monetáris tanács döntése pedig nyilvános - tette hozzá.

Meglepő volt a jegybanki alapkamat csökkentése, de fontosabb lépés a tartalékráta mérséklése - hangsúlyozták elemzők. Barta György, a CIB Bank makrogazdasági elemzője meglepő és bátor lépésnek nevezte a kamatdöntést. Az elemzők döntő többsége most tartásra számított, legkorábban a következő negyedévben vártak kamatvágást. Barta György úgy vélte, hogy ez az első lazító lépés a kötelező tartalékráta öt százalékról két százalékra történő mérséklése mellett. Utóbbi a likviditást növeli a piacon - magyarázta.

A hétfőn közzétett inflációs jelentésből a statisztikák az infláció meredek csökkenését prognosztizálják 2010-re. A hatást tekintve kérdés az, milyen Magyarország megítélése, hiszen az októberi 300 bázispontos jegybanki alapkamat-növelést éppen a forint elleni spekulatív támadások indokolták.

Az elemző megjegyezte, hogy a kamatfelár a fejlett gazdaságok jegybankjainak kamataihoz képest arányaiban megmarad, hiszen az Európai Központi Bank után a svájci jegybank is drasztikus kamatvágás mellett döntött, akárcsak az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed.

Eppich Győző, az OTP Bank elemzője szintén nagy meglepetésnek nevezte a kamatcsökkentést, amit szerinte az inflációs várakozások csökkenése indokolt. A döntésben nyilvánvalóan szerepet játszott a reálgazdaság megsegítésének szándéka is - tette hozzá. Magyarország külső finanszírozási igénye 2009-ben csökken, rendelkezésre áll az IMF és az Európai Unió hitelkerete, így nem kell aggódni a forint gyengülése miatt, ami szintén indokolhatta a kamatvágást.

A kötelező tartalékráta csökkentése azoknak a bankoknak segít, amelyek az egymás közötti hitelezésben nem jutnak forráshoz, vagy a bizalmatlanság, vagy pedig a meghatározott limit betartása miatt - mondta Tardos Gergely, az OTP elemzője. Ezek a bankok így nem szorulnak jegybanki forrásra – tette hozzá.

Suppan Gergely, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. elemzője szerint is nagy meglepetést okozott a kamatcsökkentés, ugyanakkor hangsúlyozta: az 50 bázispont nem jelent szignifikáns különbséget. Az elemző szerint a jegybank döntését egyrészt az tette lehetővé, hogy a közelmúltban számos jegybank erőteljes kamatvágást hajtott végre, másrészt pedig, hogy az MNB lefelé módosította inflációs várakozásait.

Suppan Gergely úgy vélekedett, ha a nemzeti bank kizárólag az inflációs célt követné, akár nagyobb mértékű kamatcsökkentés mellett is dönthetett volna, azonban rövid távon a pénzpiaci stabilitás fenntartása a legfontosabb.

A tartalékráta csökkentésével a jegybank a hitelexpanzió irányába próbálja befolyásolni a bankokat - vélekedett az elemző, aki jó döntésnek ítélte a ráta mérséklését. A tartalékráta az Európai Unió országaiban 2 százalék körül van, így már régen napirenden volt a magyarországi csökkentés – jegyezte meg.