Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A nemzetközi szervezet külön említi Magyarországot - Nagy-Britanniával, Izlanddal, Írországgal, Luxembourggal, Spanyolországgal és Törökországgal együtt -, ahol a visszaesés különösen súlyos lesz. "Ezeket a gazdaságokat sokkal közvetlenebbül érinti a pénzügyi válság, amely bizonyos esetekben egyéb sebezhető pontokat is felszínre hozott", fejtette ki az OECD vezető közgazdásza, Klaus Schmidt-Hebbel.
A szervezet szerint a gazdasági teljesítmény várhatóan 0,4 százalékkal fog csökkenni jövőre a 30 OECD-tagországban, az idén várható 1,4 százalékos növekedéssel szemben. Ennek következményeként 8 millióval növekedhet a munkanélküliek száma a következő két évben, a munkanélküliségi ráta jövőre 6,9 százalékra, 2010-ben 7,2 százalékra emelkedhet az idei 5,9 százalékról. Az OECD szerint fennáll "bár csak kis mértékben" a defláció veszélye néhány országban.
Az elemzés szerint az Egyesült Államokba a gazdaság valószínűleg 0,9 százalékkal fog zsugorodni jövőre az idén várható 1,4 százalékos növekedést követően. Japánban 0,1 százalékos csökkenéssel számol az OECD az idei 0,5 százalékos növekedés után, az euróövezetben jövőre várhatóan 0,6 százalékos lesz a GDP-csökkenés, idén még 1 százalékos növekedés várható.
A három legfontosabb gazdasági térségre vonatkozó jövő évi előrejelzés többé-kevésbé megegyezik azzal az előzetes elemzéssel, amit a G20 tanácskozása előtt tett közzé a nemzetközi szervezet. A különbség annyi, hogy az eruóövezetben várható csökkenést korábban 0,5 százalékra várta az OECD.
Az elemzők úgy látják, hogy a fejlett világ egy olyan hanyatló pályára került, ahonnan várhatóan csak legkevesebb négy negyedév alatt tud elmozdulni (két egymást követő negyedévig tartó csökkenés az OECD olvasatában már recessziót jelent).Miután a növekedés beindulhat a jövő év második felében, az OECD arra számít, hogy 2010-ben 1,5 százalékos lesz a növekedés a 30 tagországban.
Schmidt-Hebel szerint "a bankszektorba vetett bizalom helyreállítását és a likviditás növelését célzó gyors és erőteljes politikai akcióknak köszönhetően viszonylag rövid ideig tartott a pánik, mindamellett a pénzügyi intézményeknek még javítaniuk kell helyzetüket". A vezető közgazdász úgy látja, hogy ez még el fog tartani egy darabig, s vannak a kiigazítási folyamatnak jelentős bizonytalanságai is. Elsősorban olyan szempontból, hogy milyen gyorsan lehet úrrá lenni a pénzügyi válságon.
Az OCED feltevése szerint a szeptember közepe óta tartó stressz rövid életű lesz, utána azonban – nagyjából 2009 végéig – enyhül a nyomás, s ezt követi majd a fokozatos normalizálódás.
Az egyes országok helyzete és kockázatai (Oldaltörés)
Magyarország
Visszaesik a gazdasági tevékenység 2009-ben a válságnak leginkább kitett közép-európai országban, mielőtt újra felélénkül a világkereskedelem bővülésével és azzal párhuzamosan, hogy a nemzetközi pénzügyi támogatás jóvoltából erősödik az ország iránti bizalom. A legsürgősebben megoldandó feladat a bankok kockázatkezelésének javítása, tekintettel a háztartások külföldi valutában fennálló tartozására. Folytatni kell a költségvetés finanszírozhatóságára irányuló erőfeszítéseket, hogy majd mérsékelni lehessen az adókat és a társadalombiztosítás hiányát.
Csehország
A növekedési ütem az export lassulásával egyidejűleg mérséklődni fog. Fellendülés 2010-ben várható mind a hazai kereslet, mind pedig a külső kereslet hatására. A gyors ütemű növekedés legfőbb akadálya a munkaerőhiány. A kormánynak folytatnia kell az adómérsékléseket, egyben az egészségügy és a nyugdíjrendszer reformja révén kell biztosítania a pénzügyi stabilitást.
Lengyelország
Az euróövezeti kritérium teljesítésének legnagyobb akadályát a pénzügyi mérleg strukturális gondjai és az infláció jelentik. Az államháztartási hiány csökkentésére vonatkozó tervnek a szociális kiadások korlátozását kell tartalmaznia. Az inflációnak a 2,5 százalékos szintre történő leszorítása a minimális cél az euróövezeti kritériumok teljesítéséhez. Szigorúbb pénzpolitikára lett volna szükség, ha nem következik be a globális válság. Az OECD változatlan irányadó kamatszintre számít.
Szlovákia
A jelentősen lassuló növekedési ütem ellenére Szlovákia az OECD leggyorsabban fejlődő tagországa. Óvatos pénzpolitika ajánlott tekintettel az euró 2009. januári bevezetésére. Az olcsó hitelkamat-környezetben fennáll a ciklikus ingadozásnak a veszélye, jóllehet ezt a veszélyt mérsékli a növekedési ütem lassulása. Az országnak ügyelnie kell a háztartások eladósodottságára és az ingatlanpiaci mozgásokra.
Észtország
A GDP reálértékben 2008 végéig visszaesik, majd a növekedés fokozatosan beindulhat 2009 végére, 2010 elejére az erőteljesebb export által ösztönözve. A jelentős inflációs nyomás várhatóan gyengül 2009-ben, de a valuta korábbi felértékelődése az export által ösztönzött fellendülés kockázatát jelenti.
Szlovénia
A növekedési ütem jelentősen csökken 2009-ben, főként a fejlesztések erőteljes visszaesése miatt. 2010-ben megkezdődhet az élénkülés, mivel várhatóan mind a befektetések, mind pedig a háztartások fogyasztása növekedésnek indul. Semleges pénzpolitika folytatása szükséges az inflációs nyomás fokozódásának elkerülése érdekében. Az árupiacokon a verseny élénkítése szükséges.
