A válság következtében a nehézségek a kelet-európai országokban is jelentkezni fognak; az átlagnövekedés lassulni fog, de feltehetően kevésbé, mint a többi országban – véli Lemierre. Véleménye szerint a tavalyi átlagosan 6 százalékról jövőre 2-3 százalékra esik vissza a növekedés, amelynek oka az export és a befektetések visszaesése, valamint a hitelezés megszigorítása lesz.

Országokra lebontva a lap szerint a válság különbözőképpen fog jelentkezni. A legkevésbé az eurózónához már csatlakozott Szlovénia, valamint Csehország, Szlovákia és Lengyelország fogja azt megérezni. Varsó ugyanakkor nemrégiben kötött megállapodást az Európai Központi Bankkal, amely 10 milliárd eurós likviditásjavító lehetőséget adott, azaz ezen összeghatárig hitel felvételére teremtett módot Lengyelországnak.

A Le Figaro szerint Magyarország helyzete „kényesebb”, mert nehézségei nem új keletűek és azok elsősorban az államháztartási hiányhoz kapcsolhatóak. „Drasztikus megszorító intézkedésekért cserébe” a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Világbank és az Európai Unió már biztosított egy 20 milliárd eurós borítékot Budapest számára – emlékezet a lap.

A balti államok, Bulgária és Románia vannak kitéve a Le Figaro szerint leginkább a válság hatásainak. Lettország a múlt héten már kért is egy 1 és 3 milliárd euró közé tehető támogatást az IMF-től és az Európai Bizottságtól. Románia pedig a sokk átvészeléséhez 27 milliárd eurós tartalékára és az Európai Unió alapjaira számít.

A pénzügyi válságot idáig a régió nem igazán érezte meg, mert nagyon jó minőségű bankrendszerrel rendelkezik – írja a lap Lemierre-re hivatkozva. A jelentkező nehézségek két dologgal magyarázhatók: a kelet-európai országokban az elmúlt években tapasztalt rekord növekedési adatok a fogyasztásnak és a devizában történt eladósodásnak köszönhetőek. A hitelnyújtás 2006-2007-ben 6,5 százalékkal növekedett a régióban, amely valamennyi felzárkózó ország között a legmagasabb arány. Az idei év első felében azonban a térség számára nyújtott hitelek már csak 0,1 százalékkal növekedtek.

A másik tényező azonban közvetlen a válsághoz kapcsolható: a nemzetközi bankok jelentős része, amelyeknek anyabankjaik nehézségekbe kerültek, elkezdték csökkenteni támogatásaikat keleti-európai leányvállalataiknak. A gazdasági lassulás valamennyi kelet-európai országban a munkanélküliség emelkedésével fog járni: a termelés felfüggesztéséről szóló bejelentések már egymást követik a térségben – hívja fel a figyelmet a Le Figaro. A lap azt is hangsúlyozza, hogy a szociális feszültségeket az is növelheti, hogy a Nyugatra vándorolt kelet-európai munkavállalók egy része hazatér. Románia emiatt a munkanélküliség megduplázódására számít, amely így elérheti a 8 százalékot.

Jean Lemierre szerint a kelet-európai országok új szakaszba érkeztek, amelyhez a kormányok ezentúl kénytelenek lesznek nagyon gyorsan alkalmazkodni: egyértelművé vált, hogy a fogyasztás nem lehet a növekedés egyetlen motorja, és hogy a külföldi tőkevonzás olyan más területein, mint a versenyképesség, az infrastruktúra vagy a szakmai képzés, is cselekedniük kell.