Daróczi Dávid az MTI-nek elmondta: ezzel a felügyelet lehetőséget kapna arra, hogy ha szükségesnek ítéli, átmenetileg felfüggeszthesse vagy megtilthassa az úgynevezett short ügyleteket a piacokon.

Az úgynevezett "shortolás" részvényeladást jelent a részvények előzetes birtoklása nélkül. Az árfolyamesésre játszó spekulánsok eladási pozíciót vesznek fel rövid határidőre, arra számítva, hogy visszavásárláskor alacsonyabb lesz az árfolyam. Az ilyen befektető sok esetben végig birtokon kívül marad: meg sem vásárolja, hanem a tényleges részvénybirtokostól az ügylet zárásáig kölcsönzi az eladott részvénycsomagot.

Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) szóvivője emlékeztetett: a felügyelet a tavaly őszi tőkepiaci fejleményekre valamint az Európai Értékpapír Szabályozók Bizottsága (CESR) kezdeményezésére reagálva 2008 szeptemberében külön adatszolgáltatási kötelezettséget rendelt el a tőzsdei short eladási ügyletekre vonatkozóan, amit az idén is fenntartott.

Ennek értelmében a pénzügyi szolgáltatóknak a tőzsdére bevezetett részvények esetében naponta be kell jelenteniük minden olyan, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) rendszerében teljesült short eladási ügyletet, beleértve a napon belüli ügyleteket is, amelyben a részvények darabszáma eléri vagy meghaladja az adott értékpapír BÉT-re bevezetett teljes részvénymennyiségének 0,01 százalékát.

A CESR tagjainak zöme tavaly megszigorította a short eladási ügyletek kezelését, így például elrendelték a monitorozást, az ügyfelek fokozott tájékoztatását, s egyes országokban - Angliában és Németországban - ideiglenesen be is tiltották a short ügyleteket