IHT: a kelet-európai problémák bajt jelentenek az amerikai gazdaságnak

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
MTI

Nemcsak Európa, hanem az Egyesült Államok gazdasága számára is új veszélyeket jeleznek a kelet-európai országok problémái, írta hétfőn az International Herald Tribune (IHT) című napilap.

Idézték Jean-Claude Trichet-t, az Európai Központi Bank elnökét és Dominique Strauss-Kahnt, a Nemzetközi Valutalap (IMF) vezérigazgatóját, akik szerint jelenleg a legaggasztóbb jelenség a kelet-európai valuták árfolyamesése.

A The New York Times Párizsban megjelenő, angol nyelvű európai kiadása szerint a Wall Street újabb eséséhez múlt pénteken az vezetett, hogy a befektetők erősen aggódnak a nyugat-európai nagybankok kelet-európai sorsát illetően. Az elemzők pedig attól tartanak, hogy az Egyesült Államok is meg fogja érezni annak hatásait, ha egy újabb régió áldozatul esik a globális pénzügyi válságnak.

Kenneth Rogoff, a Harvard Egyetem oktatója, az IMF korábbi vezető közgazdásza szerint „dominóhatásról” van szó. A nemzetközi hitelpiacok annyira össze vannak kötve, hogy egy kelet-európai és balkáni hitelválság közvetlenül a New York-i papírok esését okozza.

Simon Johnson, az IMF egy másik volt munkatársa pedig úgy véli, hogy a kelet-európai problémák az államosítás félelmeit növelik, ami a már óriási veszteséget elkönyvelt nyugat-európai és amerikai bankok vagyonát érinti.

Az IHT szerint a problémával Barack Obama amerikai elnök adminisztrációjának is foglalkoznia kell majd. A berlini fal 1989-es leomlását követően ugyanis a balti államok, továbbá a volt Szovjetunió olyan szatellitországai, mint például Lengyelország és Magyarország a Washington által hirdetett szabadpiac követői lettek, miközben fogyasztásuk és fejlődésük kiugró növekedését elsősorban a nyugat-európai bankok finanszírozták. „A számlák kifizetése most lett esedékes”, mivel Kelet-Európa nem talál több hitelezőt, a régió kormányai a lakosság növekedő elégedetlensége mellett kénytelenek radikálisan csökkenteni a kiadásokat és az állami szolgáltatásokat, hangsúlyozza a lap, külön kitérve a lett és az izlandi kormány lemondására, valamint az ukrajnai tüntetésekre. Mindhárom ország jelentős IMF-támogatásban részesült az elmúlt hónapokban.

A lap idézi Jean-Claude Trichet-t, az Európai Központi Bank elnökét, aki két évvel ezelőtt még azt gondolta, hogy az IMF-nek többé nem kell segítséget nyújtania a felzárkózó országoknak, mert a pénzügyi piacok majd foglalkoznak velük, mára azonban kiderült, hogy ez teljesen téves elképzelés volt. Dominique Strauss-Kahn arra számít, hogy a kelet-európai országok további IMF-segítségre fognak szorulni. Az IMF vezetőjével egyetemben Trichet úgy véli, hogy jelenleg a legaggasztóbb jelenség a kelet-európai valuták árfolyamesése a volt szovjet blokk valamennyi országában.

AZ IHT arra hívja fel a figyelmet, hogy a kelet-európai országok eladósodásában valamennyi nagy nyugat-európai pénzintézet érintett. Ez pedig Strauss-Kahn szerint az euróra is növeli a nyomást, amellett, hogy az euróövezet 16 országának bankjai maguk is további állami tőkeinjekcióra szorulnak.

A Le Figaro című francia napilap szerint a nyugat-európai bankok fizetőképességük megtartása érdekében már el is kezdték kivonni tőkéjüket kelet-európai leányvállalataikból. „Az autóipar kereskedelmi protekcionizmusával társuló banki protekcionizmus (Nyugat-Európában) valódi katasztrófa Kelet- és Közép-Európa számára”. A hitelek csökkenése és az árfolyamesés mellett az is gond, hogy a vállalatok és a lakosság adóssága nagyrészt devizában van, és így nagyon nehéz a lakossági megtakarítást ösztönözni, és visszaállítani a már a válság előtt is megrendült bizalmat, hangsúlyozza a konzervatív lap, hozzátéve: az Európai Unióhoz 2004-ben és azóta csatalakozott országok bankjainak a megsegítésére kidolgozott 100 milliárd eurós osztrák-magyar javaslat egyelőre nem talál lelkes támogatókra Nyugat-Európában.