A legnagyobb európai hitelminősítő leszögezte: a térségi országokra általa nyilvántartott szuverén adóskockázati besorolásokban egyáltalán nem szerepel az a várakozás, hogy az uniós hatóságok a jelenlegi gazdasági-pénzügyi nyomásra tekintettel lehetővé tennék ezeknek az országoknak az euró bevezetését a maastrichti felvételi előírások teljesítése nélkül.

A Financial Times nemrégiben közölt értesülése szerint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) egy bizalmas elemzésében szorgalmazta a kelet-európai valuták lecserélését az euróra még a térségi gazdaságok formális euróövezeti csatlakozása előtt.

Csütörtöki londoni elemzésében a Fitch Ratings is felidézi ezt az értesülést, mondván: a pénzügyi kihívások, amelyek az egyes kelet-európai országok - különösen a jelentős külső finanszírozási igényű, kötött árfolyamot alkalmazó, nagy euróadósságú balti államok - előtt tornyosulnak, felvetették azt a kérdést, hogy a korai euróbevezetés nem jelenthetne-e hatékony "kitörési stratégiát".

A Fitch leszögezi azonban: az euróövezeti jegybank (EKB), a brüsszeli EU-bizottság és az EU politikája változatlanul az, hogy az eurót az egyes országok csak a maastrichti konvergenciafeltételek ár- és árfolyam-stabilitási, valamint kamat-, deficit- és államadósság-előírásainak teljesítése után vezethetik be.

Az EU-ban ugyan aggályok fogalmazódnak meg az egyes kelet-európai országok problémái kapcsán, és az unió kész jelentős pénzügyi segítséget nyújtani, emellett a "gyors megoldások" politikailag is vonzónak bizonyulhatnak. A Fitch Ratings azonban mindezek ellenére sem várja az euróövezeti csatlakozási feltételek lazítását, áll az elemzésben.

A hitelminősítő szerint az uniós hatóságok azért is ódzkodnának az idő előtti euróbevezetés lehetővé tételétől, mert tartanak attól, hogy egy-egy felvett országról kiderül: képtelen, vagy nem is hajlandó a szükséges kiigazítások gazdasági és politikai költségeinek elviselésére, és akár úgy is dönthet, hogy ki akar lépni az euróövezetből.

A Fitch szerint egy ilyen fejlemény "járványt" indíthat el a valutaunón belül, különös tekintettel azokra a nyomásokra, amelyek egyes jelenlegi euróövezeti tagállamokra nehezednek. A valutauniós államok távozásának esélyeivel más nagy londoni házak is foglalkoztak már korábbi elemzéseikben, eltérő következtetésekre jutva.

A Barclays Capital londoni befektetési ház március végi világgazdasági elemzésében azt írta: jóllehet "teljesen egyértelműnek kellene lennie", hogy még a heveny pénzügyi szorításba került valutauniós tagállamok számára is "öngyilkosság" lenne a kilépés, az elmúlt negyedévben az euróövezet szétesésével kapcsolatos félelem mégis mind erősebben beépült a piaci árazásokba.

A Moody's Investors Service nemzetközi hitelminősítő nemrég kiadott londoni elemzésében ugyanakkor "elhanyagolhatónak" nevezte azt a veszélyt, hogy a jelenlegi pénzügyi felfordulás következtében szétesik az euróövezet. A Moody's szerint ez jórészt éppen azért valószínűtlen, mert a "hetes erősségű orkánnak megfelelő" piaci viharban szélsőségesen súlyos gazdasági, pénzügyi és politikai következményekkel számolhatnának az esetleg kilépő országok.

A Lombard Street Research nevű londoni makrogazdasági elemző csoport néhány hete kiadott értékelése szerint azonban éppen a pénzügyi válság kezdte ki a valutauniós tagság számos vélt előnyét, felvetve annak lehetőségét, hogy egy vagy több ország kilép. A cég szakértői szerint a távozás pillanatnyi következményei fájdalmasabbak lehetnek, mint a maradáséi, de hosszú távon ennek az ellenkezője is igaznak bizonyulhat.

A Fitch Ratings csütörtöki londoni elemzése szerint ha mégis bekövetkeznék az euróövezeti csatlakozási feltételek valamilyen "váratlan" enyhítése, és ez megnyitná az utat a korai euróbevezetés előtt, arra a hitelminősítő az érintett országok esetében várhatóan az adósbesorolások pozitív módosításával reagálna.

Az euró egyoldalú meghonosítása azonban jóval kevésbé lenne előnyös megoldás, mivel nem nyújtana hozzáférést az euróövezeti jegybanki likviditáshoz, és az így eljáró országoknak az EKB döntéseire sem lenne befolyásuk, emellett az uniós politikai döntéshozók jóindulatát is elvesztenék, áll a Fitch londoni elemzésében.

A hitelminősítő előrejelzése szerint Észtország, Litvánia és Lengyelország 2013-ban, Magyarország, Csehország és Lettország 2014-ben, Bulgária és Románia 2015-ben vezetheti be az eurót.

Ezek a menetrendek azonban a Fitch szerint bizonytalanok, nem utolsósorban azért, mert az időpontok függhetnek a felvételi előírások értelmezésétől is. A Fitch szerint felmerülhet például, hogy a referenciaszint alatti infláció fenntarthatónak tekinthető-e, ha "szélsőségesen súlyos" recesszió következtében süllyedt a tűréshatár alá, megengedhető-e a GDP-érték 3 százaléka feletti államháztartási hiány, ha az csak "kivételes és átmeneti", és az is, hogy egy IMF-program összeegyeztethető-e a "súlyos feszültségek nélküli" ERM-II.-tagság előírásával.

Az MTI ez utóbbi felvetéssel kapcsolatos kérdésére - miszerint a Nemzetközi Valutaalap Magyarországnak összeállított pénzügyi programja akadályozhatja-e a magyar belépést az euróövezet előtt kötelező ERM-II. árfolyamrendszerbe - Ed Parker, a Fitch feltörekvő európai szuverén besorolásokért felelős igazgatója, az elemzés szerzője azt mondta: a magyar IMF-program önmagában ezt nem akadályozná meg, de a külső finanszírozási helyzet "megnövekedett bizonytalansága", és a valutaárfolyam-kilengések olyan tényezők, amelyek esetleg késleltethetik az ERM-II.-csatlakozást.