A helyzet kísértetiesen emlékeztet a madárinfluenza-vírussal kapcsolatban kipattant eseményekre. Egy globális hatású, katasztrófával fenyegető tényező a világ összes piacát érinti, akár attól függetlenül is, hogy nincs kimutatható gazdasági hatása egy-egy  térségben.

A recesszió mélypontján túljutó gazdaságok tőzsdéi gyors emelkedésnek indultak, de ez az emelkedés még törékeny. Ebben a helyzetben „bedobni” és globális veszélyforrásnak kikiáltani egy – egyébként nyilván komoly – betegséget, erősen piacbefolyásoló hatású. Azt állítani, hogy az események irányítottak lennének, összeesküvés-elmélet lenne, de tény, hogy a tőzsdéken kiváltott hatás nincs arányban – az igen sajnálatos – események tényleges gazdasági hatásaival.

Látható, hogy az influenza miatt kipattant aggodalmakat nem osztjuk – legalábbis nem gondoljuk, hogy a járványnak globális gazdasági hatásai lennének. Így azt feltételezzük, hogy rövid ideig tartó hatás után a piacok visszaállnak a korábbi trendek által diktált szintekre.

Devizapiac

A dollár erősödése megtört, ugyanakkor ez egyelőre inkább csak megtorpanás, mivel a trendből nem lépett ki a jegyzés.

A további trend erősen függ attól, hogy a sertésinfluenza okozta, már említett piaci hangulat milyen mértékben romlik. Ha a pánik erősödik, a dollár komoly erősödést fog mutatni, ellenkező esetben azonban az euró erősödhet tovább. Mivel átmeneti hatással számolunk, a keresztárfolyamot 1,30-ig várjuk, innen azonban az euró ismét erősödésnek indulhat. 1,30-nál tehát vételt ajánlunk a keresztárfolyamra (EUR vétel – USD eladás), mivel továbbra sem zárjuk ki az 1,40-es szint elérését – még ebben a félévben.

A hazai piacon elég plasztikusan kirajzolódik a piaci hangulat erőteljes ingadozása, és az is, hogy az influenza hatása csak átmeneti lehet. A forint ugyanis pénteken a 295-297-es szintek között mozgott, majd – meglehetősen illikvid környezetben, a hazai piaci zárást követően – egészen 292 közelébe erősödött ez euróval szemben. Ehhez képest reggel a piaci hírek arról szóltak, hogy a 294-295 közötti szinten a forint sokat gyengült a vezető devizákhoz mérten, mert az influenza miatt kialakult hangulatban erős eladói nyomás alakult ki. Nos, ez hírnek ugyan jó, mert felkelti az érdeklődést, de befektetési szempontból tökéletesen lényegtelen. A mértékadónak tekintett kereskedési periódusokat összevetve ugyanis némi erősödést tapasztalhatunk. Azaz, a forint érdemben nem reagált az eseményekre. Ebből fakadóan arra számítunk, hogy a pillanatnyi minipánik után a forint ismét a 295-300-as szintre áll be az euróval szemben mindaddig, amíg a kockázatvállalási hajlandóság ténylegesen meg nem változik a régió és a magyar eszközök tekintetében. Ma nem számítunk erre, így 290-hez közel az EUR/HUF vételt (EUR vétel – HUF eladás), míg 300 felett EUR/HUF eladást (HUF vétel – EUR eladást) javasolunk.

A fejlett piaci kötvényhozamok nem változtak érdemben, bár az amerikai államkötvények esetében 10-15 bázispontos emelkedést figyelhettünk meg. Európában szinte mozdulatlan a piac. A helyzet azonban csak látszólag nem változik, ugyanis miközben nem mozognak a hozamok, egyre nyilvánvalóbb, hogy a fejlett gazdaságokban defláció alakul ki. Azaz a hozamoknak is csökkenniük kellene. A stagnálás, illetve az enyhe emelkedés viszont azt jelenti, hogy a reálhozamok – amelyek mellett a befektetők hajlandók megvásárolni a kötvényeket –, erőteljesen emelkednek. A hozamok változatlansága erről a figyelemreméltó tényről tereli el a figyelmet, éppen ezért gondoljuk, hogy továbbra sem érdemes a fejlett kötvényeket vásárolni.

A fejlődő piacokon viszont megállt a hozamok csökkenésének trendje.

Sőt, a hazai piacon némi emelkedést is megfigyelhettünk. Ez az emelkedés azonban nem olyan mértékű, amit ki lehetne használni kisbefektetőként, viszont arra alkalmas volt a piac, hogy a korábbi hozamcsúcsok közelében vett kötvényeket értékesítsék a befektetők.

Arra számítunk, hogy tovább emelkednek a hozamok, de ennek mértéke nem lesz akkora, ami már pánikot jelentene. Ennek oka, hogy az ÁKK újraindítja a kötvénykibocsátásokat, ami növeli a kínálatot. A hatás azonban csak átmeneti lehet, mert a kibocsátás mértéke nem jelentős, és az ÁKK lépése azt is jelenti, hogy az államkötvények – részben – ellátják a feladatukat, azaz a hiányfinanszírozásban ismét megjelennek. Ez pedig hosszabb távon inkább pozitív hatású lehet, semmint a hozamok emelkedése irányába hat.

A fentiek fényében ezúttal kivárást javasolunk, beszállási pontra várva. A beszállási pontok meghatározása nehéz feladat, mivel a hazai piaci trendeket a nemzetközi piaci hangulat határozza meg, de most úgy látjuk, hogy 50-100 bázispontos emelkedés már jelzés lehet.

A részvénypiacok kissé elbizonytalanodtak, az emelkedés kifulladóban van. Ez azonban nem jelenti azt, hogy trendforduló alakult volna ki, mivel pénteken például az USA indexek a korábbi maximumok közelébe emelkedtek, annak köszönhetően, hogy a Ford és több vállalat is gyorsjelentésében a várakozásoknál kedvezőbb adatokat közölt. Ennek ellenére tény, hogy a korábbi gyors emelkedés megtört, és kérdéses, hogy a sertésinfluenzával kapcsolatosan milyen mozgások alakulnak ki. Szerintünk átmeneti negatív hatás után ismét a korábbi trendek határozzák meg a piaci mozgásokat. Ez azt jelenti, hogy korrekció következik az emelkedésben, aztán pedig – mivel lassan vége a gyorsjelentési szezonnak – a makrogazdasági adatok határozzák majd meg a piacok irányát. Ebből következően alapvetően kivárásra érdemes „játszani”, de a kockázatokat kedvelők számára a korrekció már belépési pont lehet.

Ajánlás

Állampapír-piac:  Hazai kötvények: Éven belüli lejáratok: tartás 2-3 éves szegmens: kivárás 5-10-15 lejáratok: eladás! Vállalati kötvények: eladás! Nemzetközi részvénypiac: EU részvények: az elérhető nyereség realizálása  USA részvények: az elérhető nyereség realizálása  Orosz részvények: az elérhető nyereség realizálása  Egyéb feltörekvők: az elérhető nyereség realizálása Hazai részvénypiac:  OTP: az elérhető nyereség realizálása Mol: eladás! Magyar Telekom: eladás!   Befektetési alapok: Hedge fundok (melyek negatív korrelációt mutatnak a kötvény- és a részvénypiacokkal).

A hazai piacon hasonló tendenciákat figyelhetünk meg: a piac emelkedése megállt, de nem állítható egyértelműen, hogy csökkenő trendbe kerültünk, miközben a volatilitás lassan csökken. Ez a piaci helyzet azt mutatja, hogy nagyobb mozgás következhet, mivel az oldalazó piac melletti a voltilitáscsökkenés előbb-utóbb kitöréshez vezet. Ma még – az irány nélküli piacon – nem tudjuk megmondani a kitörés irányát, mert nem eldönthető, hogy az oldalazás konszolidációs szakasz vagy trendforduló kezdete. Ebben a helyzetben továbbra is az elérhető nyereségek realizálását javasoljuk, belépési pontokat pedig csak akkor érdemes keresni, ha egyértelmű trend alakul ki.

Az egyes részvényeket tekintve azt látjuk, hogy differenciálódhat a piac. A Mol esetében például az orosz tulajdonossal, és a Mol oroszországi gázmezőjével kapcsolatban merültek fel kétségek (állami tulajdonlás, a meghatározó részesedés vásárlásának valódi célja, orosz expanzió stb.), míg az OTP-nél gyanús a menedzsment törekvése az ellenséges felvásárlás ellen (10 százalékos szavazati korlát, Mol OTP-részvénytulajdon stb.). A Magyar Telekom részvényeinél kiárazódott az osztalék – ahogy azt korábban jeleztük –, ám a papír a kötvénypiaci hozamemelkedés ellenére nem esett nagyobb mértékben, mint az osztalék. A Richter viszont – a megkezdett trendet követve, az influenza hírével megerősítve – tovább emelkedett.

A következőkben arra számítunk, hogy a Mol az átlag alatt, míg az OTP az átlagot meghaladóan fog viselkedni – a Richterrel együtt –, miközben a Magyar Telekom szintén alulteljesítő lehet. A hazai piacra vonatkozó ajánlásunk megegyezik a fejlett piacra tett ajánlásainkkal, csakúgy, mint az egyéb fejlődőkre tett ajánlásunk.

Fürjes Szabolcs