A hivatal a jogszabályoknak megfelelően kidolgozta annak a módszertanát, hogy hosszú távú áramvásárlási megállapodások (htm) alapján mekkora állami támogatáshoz jutottak Magyarország uniós tagsága óta az erőművek.

Horváth J. Ferenc megjegyezte, hogy akár „ki is olthatja egymást” a tiltott állami támogatás nagysága és az erőművek privatizációs szerződésében garantált, még meg nem térült befektetéseinek ellentételezése.

Az Európai Unió versenyhatósága 2008 júniusában hozott döntést arról, hogy Magyarországnak 2008 végéig meg kell szüntetnie a htm-eket, és ezzel egyidejűleg vissza kell fizettetnie a termelőkkel az uniós csatlakozás óta nyújtott állami támogatást. Indoklásuk szerint ugyanis a htm-ek az áramtermelőknek nyújtott jogellenes, és a belső piaci rendtartással összeegyeztethetetlen állami támogatásnak minősülnek.

A Magyar Villamos Művek (MVM) a múlt év végéig minden ilyen szerződést megszüntetett, ami miatt az amerikai tulajdonban lévő AES és a francia tulajdonú Dunamenti Erőmű választottbírósághoz fordult.

A washingtoni választottbíróság előtt lévő per a magyar állam és az AES között Horváth J. Ferenc elnök szerint jól áll: a magyar állam álláspontja szerint az 1995. évi privatizáció óta az AES az európai átlagot meghaladó haszonra tett szert. Most az amerikai tulajdonú áramtermelő egyetlen olyan év miatt perli a magyar államot, amikor a hosszú távú áramvásárlási szerződésben rögzítettnél kevesebb bevétele keletkezett.

A Dunamenti Erőmű választottbírósági eljárása még az előkészületi fázisban van – mondta a Magyar Energia Hivatal elnöke. Horváth J. Ferenc reméli, hogy az Európai Bizottság július közepére várható döntése összhangban lesz az energia hivatal által kidolgozott módszerrel, és ez a per lezárulásához vezethet.