szerző:
hvg.hu

Miért kell EBRD-segítség a magyarországi bankoknak? Jó ötlet a jól működő vállalatoknak támogatott hitelt nyújtani? Aggódni kell a régiós országok válságkezelése miatt? Segítene a gyors eurócsatlakozás? Manfred Schepers, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) alelnöke a magyarországi bankok helyzetét, a még fennálló kockázatokat, valamint az ország válságkezelését és az utóbbi időben ezzel kapcsolatban elhangzott javaslatokat, kritikákat kommentálta a hvg.hu-nak.

Az alelnök azután válaszolt kérdéseinkre, hogy kétnapos budapesti látogatása során hazai bankok vezetőivel, a pénzügyi kormányzat tisztségviselőivel, kutatókkal, elemzőkkel találkozott, valamint előadást tartott a Figyelő által rendezett Első Bankárkonferencián.

hvg.hu: Az EBRD válságkezelő tevékenységének fő iránya a kelet-közép-európai régióban működő bankok likviditásának javítása, különösen az olyanoké, amelyeknek nincsen anyabankja az eurózónában. Hosszabb ideje tudható, hogy ennek keretében az OTP-vel is folynak tárgyalások.
Csányi Sándor az elmúlt héten megrendezett bankárkonferencián arról beszélt, hogy az OTP stabil, tőkehelyzete erős. Milyen segítségre lehet akkor szüksége az EBRD-től?

Manfred Schepers:
Különböző projekteken dolgozunk az OTP-vel, hiszen azt azért ne feledjük, hogy a pénzpiacok működése még mindig nehézkes. Az is igaz, hogy a bank teljesítménye az első negyedéves adatok alapján jó. Azon dolgozunk, hogy biztosítsuk a banknak azt a szükséges finanszírozást a jelenlegi piaci tevékenysége folytatásához, amit most a piacokról nem kaphat meg, hiszen nincs anyabankja az eurózónában, amely támogathatná. Forráshoz azonban a térségben működő, eurózónás központtal bíró bankok is nehezen jutnak, tehát nem csak az OTP küszködik ilyen nehézségekkel. Emiatt nyújtottunk már segítséget például az UniCreditnek és az Erstének is.

Manfred Schepers, az EBRD alelnöke. "Nem egy százalékponton múlik, hogy egy vállalati ügyfélnek
adnak-e hitelt"
© Stiller Ákos

hvg.hu: Az említett pénzintézetek abból a célból kaptak hitelt önöktől, hogy a hazai kis- és középvállalkozói szektorhoz juttassanak el forrásokat. AZ EBRD hogyan bizonyosodik meg arról, hogy a pénzügyi segítség valóban eljut a vállalkozásokhoz?

M. S.:
Szigorú monitoringrendszerrel ellenőrizzük, hogy a pénzek valóban eljutnak-e a rendeltetési helyükre. A bankoknak jelentéseket kell készíteniük az EBRD számára a kihelyezett hitelekről. Ezeket a forrásokat folyamatában hívhatják le a pénzintézetek, tehát nem kapják meg egy összegben, és csak az új hitelekre, új ügyfelek számára állnak rendelkezésre. A régi ügyfelek hiteleinek refinanszírozására tehát nem lehet felhasználni.

hvg.hu: A közelmúltban Surányi György volt jegybankelnök arról beszélt, hogy a jól működő magyar vállalatokat kedvezményes kamatozású hitelekkel kellene forráshoz juttatni. Simor András MNB-elnök szerint viszont ez kivitelezhetetlen lenne, mert egyrészt nem lehet különbséget tenni befektetők között, másrészt az ellenőrzése sem megoldható. Ön mit gondol erről?

M. S.: Nem egészen értem, mit értenek a támogatott hitelek alatt. A támogatások eleve torzító hatásúak. Ha támogatást nyújtanak bizonyos vállalatoknak, akkor nagyon tisztán meg kell határozni a feltételeket. Az EBRD szempontjából nézve: mi nem nyújtunk ilyen hiteleket. Mi a privát szektort juttatjuk forráshoz piaci áron. Az eurókamatok viszont jelenleg hihetetlenül alacsonyak egyébként is, ezért sem igazán értem, hogy milyen támogatott hitelekről lehet szó. Úgy gondolom, annak a kérdése, hogy egy vállalati ügyfélnek adunk vagy nem adunk hitelt, nem egy százalékponton múlik. A kockázat vagy nagy, vagy kicsi, és egy százalékpont nem igazán számít ebből a szempontból. Ha ez valamilyen kormányprogram révén megvalósuló, vissza nem térítendő támogatás lenne, akkor esetleg lehet értelme, de ez már egy másik kategória.

hvg.hu: Az MNB elnöke azt is felvetette, hogy a felelősségteljesebb hitelezés kialakításának érdekében szigorítani kellene a devizahitelezést, és ezeket a kölcsönöket csak euró alapon kellene nyújtani. Ön osztja ezt a véleményt? Egyáltalán lehetővé tennék ezt az uniós szabályozások?

M. S.: A szabad tőkeáramlás biztosítása miatt ezt önszabályozással lehetne megoldani: vagyis a bankok maguk deklarálnák, hogy devizahitelt csak euróban adnak. Ennek betartását pedig a piaci törvények akár ki is kényszeríthetik, hiszen a bankoknak számolniuk kell azzal, hogy ha a részvényesek és a hitelminősítők által is elfogadható üzleti modellt akarnak kialakítani, akkor kevésbé kockázatos modellt kell alkalmazniuk. Ha nem ezt teszik, a piac keményen megbünteti őket. Ráadásul az euró alapú devizahitelezés előnyeit Magyarország teljes mértékben élvezhetné később, az eurózónához való csatlakozáskor.

Devizahitelezés és elhibázott gazdaságpolitika (Oldaltörés)

hvg.hu: Nem hangzik ez túl optimistán? Az elmúlt fél évben a devizahitelezésről mint az egyik legnagyobb kockázati tényezőről beszéltünk, és ön is bírálta ezt a gyakorlatot a bankárkonferencián tartott előadásában. Az év elején pedig attól is „rettegett” a világ, hogy Kelet-Európa miatt újabb globális válsághullám indulhat el.

M. S.:
Az akkori aggodalmak egyik oka az volt, hogy a globális rendszerben a fő tartalékvaluták – euró, dollár, jen, font sterling – likviditáshiánya miatt rendszerszintű összeomlás következik be a bankrendszerben. Mostanra ez a kockázat elhárult, jelenleg korlátlan mennyiségű euró és dollár van a központi bankrendszerekben. Emellett komoly kockázatot láttak a régióban tapasztalható magas külső adósságállományok miatt is. Ezek finanszírozása nagyrészt a nyugat-európai anyabankokon keresztül történt az euróhitelezés révén, és kérdéses volt, hogy ez folytatódik-e. Mostanra azonban erről is bebizonyosodott, hogy az anyabankok nem hagyták magukra a leányaikat, folytatták a finanszírozást. Rendszerszintű kockázattal tehát már nem kell számolni. A régiós valutáknál látható leértékelődés, de ez is inkább ahhoz az ingadozáshoz hasonlítható, amelyet az 1980-as 1990-es években az olasz líra vagy a német márka esetében tapasztaltunk. Ez jelent némi kockázatot Közép-Európában is, de korántsem akkorát, mint Oroszország vagy Ukrajna esetében. Az a kijelentés, hogy a kelet-európai régió újabb globális válságot indíthat el, már történelem.


"Magyarország esetében jelenleg nem opció az anticiklikus fiskális politika"
© Stiller Ákos

hvg.hu: A február végén bejelentett 24,5 milliárd eurós kelet-európai segítség (az EBRD, az EIB és a Világbank-csoport részéről) mennyiben játszott szerepet a térség iránti bizalom visszaállításában?

M. S.:
Úgy gondolom, azzal, hogy egy asztalhoz ültettük le a magán- és az állami szektor résztvevőit, az anyabankokat és a leányokat, a nemzeti és nemzetközi regulátorokat, országok vezetőit, jelentős lépést tettünk ebbe az irányba. A nemzetközi pénzintézetek által felajánlott segítség, valamint a tény, hogy az anyabankok finanszírozzák a leánybankokat, egyértelmű bizonyosságot adott a piacoknak arra, hogy ez a folyamat a jövőben is folytatódni fog, tehát a kelet-európai bankok nem dőlnek be. Ehhez persze a nyugati bankok helyzetének stabilizálódása is kellett, hiszen a piacok össze vannak kapcsolva.

hvg.hu: Surányi György, az MNB volt elnöke az EBRD idei éves közgyűlésén tartott beszédében aggodalmának adott hangot a régió országai által alkalmazott fiskális és monetáris politikával kapcsolatban. Véleménye szerint az alkalmazott eszközök csak elmélyíthetik a válságot. Mit gondol erről?

M. S.:
Ez egy nagy dilemma. Magyarország számára a fiskális rugalmasság nem választás kérdése. Válságban általában anticiklikus fiskális politikát kellene alkalmazni, de Magyarország esetében ez jelenleg nem opció. Nem látom ennek a lehetőségét. Az országnak külső finanszírozásra van szüksége, amit jelenleg a nemzetközi pénzintézetektől kaphat csak meg. Ha a kormány elengedné az államadósságot, akkor a nemzetközi szervezetektől sem kapna segítséget. A kormány által követett fiskális politika tehát talán az egyetlen fenntartható és felelősségteljes választás. A monetáris politikát illetően nincs kialakult, határozott véleményem arról, hogy mi a helyes és mi nem. Egyértelmű viszont, hogy ebben a válságban az árfolyamstabilitás elérése kritikus Magyarország számára. Ezt kockáztatni túl veszélyes; sokkal destabilizálóbb lenne, mint megfelezni a kamatot és nem foglalkozni a valuta gyengeségével. A bizalom úgy állítható vissza az ország iránt, ha a fiskális politikában konszenzus van, a monetáris politika pedig tükrözi az ország belső viszonyait – a negatív gazdasági növekedést vagy az infláció mértékét.

Eurócsatlakozás és válságkezelés kontra EU-szigor (Oldaltörés)

hvg.hu: Az elmúlt hónapokban nagy vitákat generált a kelet-európai országok eurócsatlakozásának esetleges felgyorsítása is. Ön szerint megoldás lenne ez ezen országok válságkezelésének megkönnyítésére?

M. S.: Nem hiszem, hogy ez megoldást jelentene. Szerintem inkább arra lenne szükség, hogy az országok elkötelezzék magukat a mielőbbi euróbevezetés mellett. Ez azonban nem mindenhol ennyire egyértelmű jelenleg. Másrészről pedig az EU-nak és az Európai Központi Banknak (EKB) is meg kell határoznia azokat a makrogazdasági feltételeket, amelyek fennállása esetén az eurózóna bővítése megtörténhet.

hvg.hu: Az EU még mindig szigorúan ragaszkodik a maastrichti kritériumokhoz. Nem gondolja, hogy a válság által diktált körülményekhez képest túl szigorúakká váltak a feltételek?

M. S.:
Úgy gondolom, a kelet-európai EU-tagoknak minél hamarabb csatlakozniuk kellene az euróznához, de a legfontosabb fenntarthatósági kritériumokat is teljesíteniük kellene, amelyek ebben az esetben a maastrichti kritériumok. Magyarország esetében egyébként a jelenleg követett fiskális politika mellett nem lenne lehetetlen teljesíteni ezeket. Ehhez viszont a legfontosabb a politikai akarat – ami kétségtelenül nehéz döntéseket igényel az új kormány részéről –, és hogy a jegybank menedzselni tudja az árfolyam stabilitását. A kettő kéz a kézben jár. Emellett azt sem szabad elfelejteni, hogy egy krízis kellős közepén vagyunk, amely magának az eurózónának is nagy kihívást jelent. Vagyis az EU-nak nemcsak az új tagállamok problémáival kell foglalkoznia.

"Nem hiszem, hogy a gyorsított eurócsatlakozás megoldást jelentene"
© Stiller Ákos

hvg.hu: Nem olyan rég az EKB kijelentette, hogy nem fogad be refinanszírozási célból állampapírt euróövezeten kívüli országoktól. Nem nehezíti ez meg a kelet-európai országok válságkezelését?

M. S.:
Ez érdekes probléma, hiszen az eurózónán belül is felmerül a kérdés, hogy milyen értékpapírokat vásároljanak. Erre eddig nem volt precedens, ennek megteremtésében viszont az EKB-nak is biztosra kell mennie, és pontosan ki kell jelölnie azt az utat, amelyet követni akar. Bár biztos vagyok benne, hogy ebben az időszakban szükség van az EKB támogatására, először világosan kell látni, hogy mit lehet tenni. Ebben a szakaszban az eurózónán kívüli állampapírok elfogadása mellett hozott döntés mind az eruózónára, mind a magyar pénzügyi rendszerre nézve nagy kockázatot jelentene.

hvg.hu: Hogyan látja Magyarország helyzetét jelenleg?

M. S.:
Látok pozitív fejleményeket – főleg azokra a lépésekre gondolok itt, amelyeket a kormány jelenleg tesz. Az biztos, hogy az országnak fiskális stabilitásra van szüksége. Úgy érzem, hogy a jelenlegi és a lehetséges jövőbeni kormány is felismeri, hogy – a válság miatt, vagy az eurócéldátum kitűzése miatt, és persze az IMF és az EU miatt is – bizonyos lépéseket mindenképpen meg kell tenni ennek érdekében.

Szabó Zsuzsanna

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
MTI Gazdaság

A magyar UniCredit részleg 50 millió eurót kap az EBRD-től

Több mint 400 millió eurós befektetéssel támogatja az UniCredit bankcsoport kelet-európai érdekeltségeit a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), elsősorban a térségi kis- és középvállalatok hitelellátásának bővítése végett.

hvg.hu Gazdaság

Simor: a bankok nem azért nem hiteleznek, mert nincs pénz

Véget ért a bankszektor aranykora. A magas profitok időszaka a válság elmúltával sem tér már vissza. A szabályozás szigorodik, megnő a felügyeleti kontroll, felértékelődik a hatékonyság és a minőség szerepe, csökken a kockázatvállalási hajlandóság - hangzott el a Figyelő által rendezett Első Bankárkonferencián.

MTI Gazdaság

"Válságközgyűlésre" készül az EBRD

Csaknem két évtizedes fennállása alatt több regionális válságot kezelt már működési területén, a tágabb ételemben vett Kelet-Európa átalakuló térségében a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), a pénteken kezdődő másfél napos idei londoni éves közgyűlés azonban az első olyan lesz, amelyet az országcsoport egészének súlyos recessziója közepette tartanak.

hvg.hu Gazdaság

Az EBRD befektet a WAZ Médiacsoport kelet-európai tevékenységébe

Az EBRD (Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank) elnöke, Thomas Mirow és a WAZ ügyvezető igazgatója, Bodo Hombach bejelentette, hogy partnerséget kötöttek, amelynek keretében a pénzintézet 40 millió eurós befektetéssel támogatja a német kiadóvállalat közép- és kelet-európai tevékenységét.

MTI Gazdaság

EBRD: óvatos derűlátás, folytatódó támogatás

A tágabb értelemben Kelet-Európa gazdasági válságával kapcsolatos óvatos derűlátás jegyében ért véget szombaton Londonban az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) éves közgyűlése. A bank elnöke szerint a súlyos válság miatt lekerült a napirendről az EBRD korábban tervezett kivonulása a térség fejlettebb országaiból.

MTI Gazdaság

Mirow: idén eléri mélypontját a kelet-európai válság

Az idén eléri mélypontját a kelet-európai gazdasági válság, és jövőre kilábalás kezdődik, mondta Londonban az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnöke, aki szerint a térségi válság nem kezdte ki az országcsoport demokratikus intézményrendszereit. Az EBRD főközgazdásza szerint egyértelmű idősávot kell meghatározni a térségi EU-tagállamok eurócsatlakozására.

MTI Gazdaság

Király Júlia: a válság tanulsága, hogy "nincs ingyen ebéd"

A Kelet-Európát sújtó pénzügyi válság egyik tanulsága, hogy "nincs ingyen ebéd" - mondta az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) londoni közgyűlésének szombati munkanapján Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke, aki szerint már csak akkor szabad magyar eurócsatlakozási céldátumot bejelenteni, ha az teljesen hiteles.

hvg.hu Gazdaság

Andor László: „Az európai civilizáció jövője a tét”

Brüsszelben elvetették a kelet-közép-európai régió 180 milliárd eurós pénzügyi mentőcsomagra vonatkozó javaslatát, mondván, az unió egyenként támogatja a nehéz helyzetbe került tagállamokat. Ugyanilyen sorsra jutott a gyorsított euróbevezetés javaslata is. Maradt tehát egyelőre az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által pénteken bejelentett 24,5 milliárd eurós segítség Kelet-Európának, amelynek instabilitása komoly fenyegetést jelent az euróövezetre nézve is. Mire lehet elég ez a pénzügyi mentőöv? Andor Lászlóval, az EBRD igazgatóságának tagjával beszélgettünk.

hvg.hu Gazdaság

Szalay-Berzeviczy: a világ összeomlik, mi pedig nagy bajban vagyunk

Magyarországot a spekulánsok támadják, igyekeznek a gazdaság törékenységét kihasználva, minél nagyobb profitra szert tenni. Eközben a jegybank és a kormány vért izzadva próbálja visszaverni a támadásokat, de az eredmény egyelőre alig látszik. Az ádáz piaci küzdelmekről, a bejelentett intézkedések várható hatásairól és hazánk esélyeiről Szalay-Berzeviczy Attilával, a Budapesti Értéktőzsde volt elnökével beszélgettünk.

Már a románok és a lettek is jobban élnek a magyaroknál

Már a románok és a lettek is jobban élnek a magyaroknál

Felgyújtották a volt ukrán jegybankelnök családjának házát

Felgyújtották a volt ukrán jegybankelnök családjának házát

216-tal száguldott egy magyar sofőr egy McLarennel, amikor bemérték Dubrovniknál

216-tal száguldott egy magyar sofőr egy McLarennel, amikor bemérték Dubrovniknál

Ingyen tölthető a Grand Theft Auto: San Andreas, az egyik legjobb GTA

Ingyen tölthető a Grand Theft Auto: San Andreas, az egyik legjobb GTA

Valaki máris bejelentkezett a budai magánkórház eladó épületére

Valaki máris bejelentkezett a budai magánkórház eladó épületére

Áldásuk rá – Sokba kerül nekünk a katolikusok jövő évi "olimpiája"

Áldásuk rá – Sokba kerül nekünk a katolikusok jövő évi "olimpiája"