Amennyiben az Alkotmánybíróság alapvető kifogásokat fogalmazna meg a bevezetést lehetővé tévő törvénnyel kapcsolatban – vagyis azt nem lehetne módosítani – akkor Magyarország visszaléphet a most alkalmazott agrártámogatási rendszerbe – mondta a miniszter. Az Országgyűlés a múlt év őszén fogadta el a jogszabályt, amelyet a köztársasági elnök normakontrollt kérve az AB-hez utalt. Gráf József hangsúlyozta, hogy erről a lehetőségről előzetesen konzultáltak az unió illetékeseivel. Így a magyar gazdálkodók nem esnek el az EU-s agrártámogatásoktól bármely támogatási rendszert is alkalmazzák 2010. január 1-jét követően Magyarországon.

A miniszter szerint az SPS bevezetése logikus folytatása annak a folyamatnak, amelynek értelmében az Országgyűlés tavaly őszi határozatával kötelezte a kormányt az új agrártámogatási rendszer bevezetésére. Az erről szóló törvényt pedig nemcsak az MSZP-s honatyák szavazták meg. Az agrártárca vezetője sérelmezte ugyanakkor, hogy bár Sólyom László köztársasági sürgősséggel kérte az alkotmányos normakontrollt, az AB még mindig nem döntött az ügyben. Gráf József igazat adott a köztársasági elnöknek abban, hogy az AB-hez fordult a törvénnyel kapcsolatban. Mint mondta: „ha a lelkiismerete ezt diktálta, ezt kellett tennie”.

Mi is az SPS?

Az SPS rendszer lényegéről itt találhatók részletek.

Gráf József megismételte korábbi álláspontját, hogy az SPS bevezetése jótékonyan hat majd a magyar agráriumra, ugyanis kiszámíthatóvá teszi az uniós támogatásokat a gazdálkodók számára. Úgy vélte, az SPS bevezetését követően a támogatásokat biztosan azok kapják majd, akik a termelést végzik. A földtulajdonosok pedig, akik bérbe adják földjüket, továbbra is megkapják az azért járó bérleti díjat. Az úgynevezett bázisév meghatározása pedig uniós követelmény, ami csak elszámolt támogatású év lehet – szögezte le. Most a magyar mezőgazdaság 860 millió eurót kap támogatásként. Ez azonban még évente 10 százalékkal nő, míg el nem éri a 100 százalékos támogatottsági szintet – mondta Gráf József.

Az SPS bevezetésének megítélésében erősen megosztott az ágazat. Múlt héten 15 mezőgazdasági szervezet nyílt levélben kérte az Alkotmánybíróságot, hogy ne halogassa tovább az új rendszer (SPS) bevezetését Magyarországon. A szervezetek közös levelükben – amelyet többek között a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége és a Magyar Agrárkamara is aláírt – úgy vélték: az SPS bevezetésének újabb elhalasztása pótolhatatlan károkat okozna a mezőgazdasági termelőknek. Az SPS támogatói szerint az új támogatási rendszer a piaci kereslethez igazodó racionális magatartásra ösztönzi majd a termelőket, mind a bérbeadónak, mind a bérlőnek előnyt jelent, mivel így mind a két fél érdekelt a hosszú távú bérleti szerződésben.

Ezzel szemben a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetség (Magosz) a Magyar Mező- és Erdőgazdasági Érdekképviseleti Szövetségbe (MAÉT) tömörült tíz agrár-érdekképviseleti szervezettel együtt a bevezetés ellen érvelt. Véleményük szerint a rendszer átalakítása több forrást nem jelent, ugyanakkor több milliárd forint többletköltséget kíván, és az átállás bizonytalanságot, nehézséget okoz az egész magyar mezőgazdaságban. Attól is taratank, hogy a rendezetlen viszonyok miatt bizonytalanná válik, vagy éveket késhet az uniós pénzek kifizetése, és a jelenlegi torz, rendezetlen birtokszerkezet állandósul, kettős földár- és kettős földbérleti díj rendszer alakul ki, amivel a vidék a spekuláció terepévé válhat.