Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
A magyar lakosság csaknem 60 százaléka egyetlen fillért sem tud megtakarításra fordítani egy átlagos évben. Romániában és Lengyelországban ez az arány még rosszabb: 70 százalék fölötti. A cseheknél viszont – hasonlóan a fejlett nyugat-európai országokhoz – ez az arány 30 százalék alatt marad − derül ki az Aviva Életbiztosító által készített nemzetközi kutatásból, amely 11 európai országot, köztük a kelet-közép-európai régió több országát is vizsgálta, reprezentatív mintavétellel.
Akik megengedhetik, hogy félretegyenek, azok között Magyarországon kiugróan magas, 80 százalék közeli azok aránya, akik a jelenleginél többet már nem tudnak megtakarítani. Az eladósodottság oly mértékű, hogy a vizsgált közép-európai országokban a lakosság több mint felének, míg Olaszországban és Franciaországban valamivel kevesebb, mint 50 százalékának nincs elegendő megtakarítása egy váratlan esemény elhárítására.
Magyarországon, Csehországban és Romániában a megkérdezettek negyede hivatkozik a már meglévő kölcsönök anyagi terhére, míg Franciaországban és Olaszországban közel egyötödük említi a korábban felvett hiteleket. Ezzel összhangban az összes vizsgált országban a lakosság 50 vagy e feletti százaléka tartja túl magasnak jelenlegi tartozásának összegét.
A magyar lakosság 53 százaléka véli úgy, hogy pénzét bankban vagy különböző befektetésekben érdemes tartania, ami egybecseng a fejlett országok lakosságának véleményével: Olaszországban 51, Franciaországban 69 százalék adta ugyanezt a választ. Romániában azonban csak 36 százalék tenné megtakarított pénzét a bankba, míg Lengyelországban és Csehországban 50 százalék közeli ez az arány.
A lakosság mindenütt óvatos a befektetési lehetőségek mérlegelése során, vigyáz már megszerzett vagyonára. Kivétel nélkül minden vizsgált országban a garantált hozamot jelölték meg az első helyen, mint a legfontosabb szempontot a pénz fialtatásánál, a második helyen az alacsonyabb, de biztonságosabb megtérülést hozó kamatláb szerepelt.
A vizsgált országokban a befektetésekkel elsősorban jelenlegi jövedelmüket szeretnék kiegészíteni az emberek, másodsorban a középtávú, 5 éves befektetési időtávú befektetéseket választanák. Jellemző, hogy hosszabb távon a lakosságnak csak kis százaléka gondolkodik, ami az eltérő jövedelemszintek és anyagi lehetőségek függvényében alakult így.
A költési szokásokat is vizsgálva az Aviva kutatása rámutat arra is, ha hirtelen éves jövedelmük háromszorosához jutnának a megkérdezettek, akkor ezt a kelet-közép-európai régió vizsgált országaiban leginkább lakásfelújításra költenék. Magyarországon és Romániában az első helyen a barátokkal és családdal való megosztás szerepel, míg a csehek és a lengyelek a nyaralást is előre sorolnák. Ezzel szemben Franciaországban és Olaszországban a hosszú távú megtakarítás és a meglévő tartozások mérséklése áll a válaszok fókuszában. Egyedül a lengyel válaszadók mondták nagyobb számban (17 százalék), hogy saját vállalkozásba kezdenének.
