A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) keddi közlése szerint az ipari termelés 2009 júliusában 19,4 százalékkal csökkent 2008 júliusához képest, míg 2009 júniusához viszonyítva szezonálisan és munkanap-tényezővel kiigazítva 0,7 százalékkal mérséklődött.

A bruttó hazai termék (GDP) 2009. II. negyedévében korrekciók nélkül 7,5 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál és 2 százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest.

Barta György, a CIB Bank vezető elemzője csalódásnak nevezte az ipari termelés éves csökkenési ütemének gyorsulását, mert a régióban már mérséklődött a visszaesés mértéke. A továbbiakban már Magyarországon is mérséklődő ütemű ipari termelés-visszaesésre számít az elemző, a javuló európai gazdasági helyzetnek köszönhetően. Hozzátette azonban, hogy az év második felében még minden bizonnyal kétszámjegyű lesz a magyar ipari termelés csökkenése.

Az elemző bízik benne, hogy a második negyedévi GDP adat már a mélypontot jelenti, öt egymást követő negyedév csökkenése után, de a fellendülés véleménye szerint nagyon visszafogott lehet. Az év egészére Barta György 6 százalékos GDP csökkenést vár, 2010-ben pedig stagnálást.

A magas bázis miatt az elemző nem tartotta meglepőnek a mezőgazdaság teljesítményének jelentős visszaesését és úgy vélte, hogy az ipar kedvezőtlen teljesítménye is várható volt, tekintettel a külső és belső kereslet csökkenésére. Pozitívumként értékelte azonban az építőipar teljesítményét, köszönhetően a metró- és az útépítéseknek. A kormányzati kiadások növekedését ugyan meglepőnek tartotta, de mint mondta: ez az Út a munkához program kiadásaival függ össze, amelynek már meglátszik az eredménye a munkaerőpiaci adatokon.

A GDP második negyedévi részletes adataiban kis reményt jelenthet a készletek csökkenése, ami ugyan a mostani adatokat rontotta, de a kereslet élénkülésével az ipari teljesítmény növelését eredményezheti. Az elemző kiemelte, hogy a nettó export némileg ellensúlyozta a többi részmutató romlását.

Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. makrogazdasági elemzője szerint az ipari termelés volumene "leesett és ott is maradt". A júniusinál (18,8 százalék) nagyobb júliusi csökkenéshez véleménye szerint hozzájárulhatott, hogy recesszióban több munkavállalót küldenek szabadságra.

Kifejtette: a mezőgazdaság rossz teljesítménye 0,8 százalékponttal járult hozzá a második negyedévi, 7,5 százalékos GDP csökkenéshez. A szolgáltatás és az ipar változatlan teljesítménye mellett a metró- és útépítések miatt azonban az építőipar termelésbővülése biztató. Hozzáfűzte: míg más országok a költségvetés lazításával küzdenek a recesszió ellen, Magyarország az európai uniós pénzek jobb lehívásával stimulálja a gazdaságot.