Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Magyarországon kevesebben érzik úgy, mint egy évvel ezelőtt, hogy kezükben vannak azok az információk, amelyek a pénzügyeiket érintő megalapozott döntésekhez szükségesek. Az Aviva Életbiztosító Európa 11 országára kiterjedő kutatásából kiderül, hogy amíg tavaly a magyar lakosság egyharmada hiányolta a releváns információkat egy befektetési döntéshez, az idén már a válaszadók több mint 40 százaléka szembesült ezzel a problémával. A régióban is hasonló a helyzet: a lengyelek és a románok hozzánk hasonlóan bizonytalanok, míg a cseheknél – hasonlóan a fejlettebb pénzügyi kultúrájú Nyugat-európai országokhoz – 50 százalék feletti azok aránya, akik megalapozottan igyekeznek megtervezni pénzügyeiket.
„Tapasztalataink szerint az ügyfelek sokkal több kérdéssel fordulnak hozzánk most, mint egy évvel korábban. A válságnak az lehet a pozitív hozadéka, hogy az emberek elkezdenek még inkább tudatosan figyelni a pénzügyeikre” – fűzte a kutatás eredményeihez Zolnay Judit, a biztosító vezérigazgató-helyettese.
A pénzügyi szolgáltatók kiválasztásának szempontjai között a vizsgált országok többségében az adott céggel kapcsolatos korábbi tapasztalat került az első helyre. A megszerzett tapasztalat után a legfontosabb szempont, hogy pénzüket régóta működő intézményre bízzák, de fontosnak ítélték a márkanév ismertségét is.
A megkérdezettek többsége, 57 százaléka szívesen ajánl családjának vagy ismerőseinek általa kedvelt pénzügyi szolgáltató céget, vagy terméket. Azonban ez fordítva már nem ilyen egyértelmű, hiszen csak Romániában és Csehországban választ a többség a barátok vagy a család ajánlására pénzügyi szolgáltatót, vagy terméket. Magyarországon és Lengyelországban a megkérdezettek harmada dönt családja javaslatára valamilyen pénzügyi szolgáltatás mellett.
A magyar lakosság megosztott abban, hogy kitől a legjobb pénzügyi tanácsot elfogadni: a megkérdezettek egyharmada a családjától veszi szívesebben a befektetési ötleteket, egyharmaduk viszont pénzügyi tanácsadótól fogad el inkább javaslatot.
Magyarországon a megkérdezettek 70 százaléka nem kész arra, hogy pénzt áldozzon a jó minőségű pénzügyi tanácsadásra. A többi vizsgált országban ugyanakkor a válaszadók közel 50 százaléka élne ezzel a lehetőséggel. Ez azt is jelenheti, hogy más országokban a lakosság befektetései során inkább rábízza magát a tanácsadókra, ha megbízhatók.
