A fizetési mérleg egyenlegének a belső kereslet zuhanása miatt a térségre jellemző javulása mindenhol a végéhez közeledik, de a beruházások alacsonyabb szinten stabilizálódnak, átlagosan 4,1 százalékos növekedési potenciált jeleznek.

"Már látszanak a stabilizáció első jelei a régióban, ugyanis az ipari termelési adatok javulnak Csehországban és Szlovákiában, emellett a szezonálisan kiigazított munkanélküliségi ráta emelkedési üteme is lassul" – állítja Juraj Kotian, az Erste Group makroelemzési osztályának társvezetője.

A visszafogott belföldi kereslet miatt a következő negyedévben tovább szűkül a fogyasztás, csökkentve a külső finanszírozási igényt. A kiskereskedelmi forgalom javulásához a munkaerőpiac és a nemzeti valuta stabilizálódása szükséges. Ez utóbbi már megtörtént, ám a munkanélküliségi ráta várhatóan a következő két-három negyedév során éri el a csúcsot.

A jövő évi gazdasági növekedést főként az export alacsony bázisa, valamint a raktárkészletek leépítésével járó negatív hatások csillapodása vezérli majd. Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Ukrajna jövőre várhatóan 2-3 százalékos növekedést érhet el, ami jóval a növekedési potenciáljuk alatt van. A mélypontot még el nem érő országokban: Magyarországon, Horvátországban, Romániában és Szerbiában stagnálást, vagy legfeljebb évi egy százalékos növekedést vár az Erste.

A beruházások a GDP 30 százalékát meghaladó mértékről átlagban a GDP 20 százalékára esnek vissza. A jellemzően komoly megtakarításokkal rendelkező országok - Csehország, Szlovákia és Észtország - engedhetik meg a legnagyobb mértékű beruházást, míg más országokban a sajáterős beruházások a GDP 18-21 százaléka körül stabilizálódnak az elemzők szerint.

A következő hónapok során Romániában a várakozások szerint letisztulhat a kormánykoalíció széthullását követő politikai helyzet. Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában parlamenti választásokat tartanak 2010-ben. A voksolás eredményeként felálló kormányok és az általuk végrehajtott strukturális reformok a következő évekre meghatározzák a GDP-potenciált. "Mivel arra számítunk, hogy a jövőben a tőkebeáramlás kisebb jelentőséggel bír majd, a jobb üzleti környezet kialakulását elősegítő reformok még nagyobb szerepet játszanak majd a gazdasági növekedés alakulásában" – fogalmazott Juraj Kotian.