Az indítványozók, köztük Szabó Máté ombudsman azért fordultak az Ab-hoz, mert álláspontjuk szerint az adóalap-növelő tételek bevezetése miatt adózni fog a ténylegesen meg nem szerzett jövedelem, az állam a munkáltató által fizetett járulékok után keletkeztet a magánszemélyeknél adófizetési kötelezettséget.
   
Az Ab azzal utasította el a szuperbruttósítás alkotmányosságát vitató beadványokat, hogy az összevont adóalapba nem a munkáltató által ténylegesen fizetett társadalombiztosítási járulék, illetve egészségügyi hozzájárulás összege kerül be, csupán az összevont adóalapba tartozó jövedelemnek a társadalombiztosítási járulék, illetve az egészségügyi hozzájárulás mértékével korrigált összege.
 
A vizsgált rendelkezések alapján valójában nem a munkáltató által fizetett társadalombiztosítási járulék, mint az adóalany által meg nem szerzett jövedelem után kell adózni. Az szja jövő évi módosításában szereplő adóalap-kiegészítés csupán azt jelenti, hogy az adóalany által valóban megszerzett jövedelem összegét, az adóterhet nem viselő járandóságok kivételével, korrigálni kell egy olyan, a ténylegesen megszerzett jövedelemre vetített tényezővel, amely megegyezik a társadalombiztosítási járuléknak - a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényben meghatározott - általános mértékével, illetve az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény szerint megállapított egészségügyi hozzájárulás mértékével. 

A jogalkotó széles keretek között mérlegelhet a közteher mértékének megállapításakor és nagy szabadsággal rendelkezik abban a kérdésben is, hogy mit határoz meg a közteher tárgyaként. Az alkotmány azt írja elő, hogy a közterhek viselésének a jövedelmi és vagyoni viszonyokhoz igazodóan, arányosan kell megtörténnie - mondta ki az Alkotmánybíróság.

Az Ab a szuperbruttóval kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a jövőre életbe lépő számítási módszer addig marad az alkotmányosság határain belül, amíg a korrekció kiindulási alapja az adóalany által ténylegesen megszerzett jövedelem, továbbá kétséget kizáróan kimutatható a közvetlen összefüggés az adóalany foglalkoztatásával, jövedelemszerző tevékenységével keletkező jövedelem és a korrekciós tényező és ezáltal az adó alapja között. 
   
A szuperbruttóval kapcsolatban a testület kiemelte, hogy meg nem szerzett jövedelmet nem adóztatnak, az adó az alanyi kötelezettek teherviselő képességével arányos marad. 

MSZP: megnyugtató döntés

Az Ab döntésével 2010. január 1-jétől útjára indul az a folyamat, amely a nagy többség számára könnyebbséget jelent a személyi jövedelemadó terheiben. Minden munkavállaló számára világos lesz, hogy a munkáltatója fizeti utána a járulékot, és mennyi ez az összeg - mondta Tukacs István, az MSZP országgyűlési képviselője.

A munkaadók nem örülnek

A munkaadók nem látják értelmét a jövedelmek szuperbruttósításának, főleg azért, mert továbbra sem valósul meg, hogy minden munkajövedelem legyen adóköteles, a minimálbér ugyanis 63 ezer forintig továbbra is adómentes marad.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára szerint a bruttósításnak akkor lenne értelme, ha a minimálbért - amely több százezer, egyes számítások szerint egymillió embert érint - bevonták volna a bruttósítás hatálya alá. Párhuzamot vont az 1988-as bruttósítással, amellyel a személyi jövedelemadót építették be a bérbe.

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke emlékeztetett, hogy a munkaadók már a törvénytervezet vitájában is azon a véleményen voltak: a szuperbruttósításnak az ég világon semmi értelme nincs. Véleménye szerint az új számítási mód csak összezavarja a számokat, nehezíti, hogy az emberek megértsék, mennyi a bérük, mi után hogyan kell adózni. A többféle bruttó bér keveredést, komplikációt okoz a vállalatoknál is az adózásban.