A brit újság 42 ország és az Eurózóna adatait összesíti (nem feltétlenül a legfrissebb prognózisok alapján.) A lap legutóbbi számában az előrejelzések szerint Magyarország áll a második legrosszabb helyen, -1,0 százalékos GDP-változással. Ennél rosszabb mutatója csak Venezuelának van, méghozzá mínusz 3,9 százalék. Negatív tartományban várja a GDP-t az Economist szerint ezen kívül Görögország (-0,3 százalék) és Spanyolország (-0,1 százalék) is.

Mindez azért is érdekes, mert a hazai gazdaságpolitikusok éppen javítgatják prognózisukat, Oszkó Péter pénzügyminiszter például arról nyilatkozott az elmúlt hetekben, hogy a kormány felülvizsgálja a 0,6 százalékos zsugorodásra vonatkozó előrejelzését. Oszkó ezek szerint bízik benne, hogy ennél jobb teljesítményt nyújt majd idén a magyar gazdaság. A miniszter azért nem ment el addig, hogy kijelentse: pozitív lesz az idei GDP-adat.

A hazai gazdaságkutatók véleménye is valamivel jobb az Economist előrejelzésénél. Így a 2009-es 6,5 százalék körüli GDP-zsugorodás után 2010-ben stagnálás közeli helyzetre számítanak. A Kopint-Tárki az első félévben például 1-2 százalékos visszaesést vár, a második félévben pedig hasonló nagyságrendű növekedést. A hibahatár miatt azonban nem tudni, hogy ez végeredményben pozitív vagy negatív GDP-változást jelent-e majd. A Pénzügykutató 2010-re már fél százalékos növekedést vár, az Ecostat ugyanakkor 0,3 százalékos zsugorodást, a Gki pedig se érzékelhető növekedésre, se visszaesésre nem számít.

A külföldi elemzők nem elsősorban a gazdasági növekedést tartják fontosnak, hanem a költségvetési szigort: a Bank of America-Merrill Lynch például Magyarországot nemrégiben „költségvetési világelsőnek” minősítette, és ezzel együtt már 2010 elején a GDP-dinamika pozitívra fordulását jósolja. A Standard & Poor's nemzetközi hitelminősítő pedig negatívról stabilra javította vissza Magyarország adóskockázati besorolásának kilátását, a kitartó államháztartási konszolidációs erőfeszítések eredményeivel indokolva a lépést. A cég ezzel levette a napirendről Magyarország leminősítését. Hazánknak ugyanis éppen akkor lehet majd nagyobb mozgástere a mostani szigor miatt, amikor a válásgkezelési kiadásokat egyensúlyba hozó országok kiadásaik visszafogására kényszerülnek.