Az uniós tagországok közül jelenleg csak Málta 54,9 százalékos foglalkoztatottsági szintje alacsonyabb a magyarnál, míg Olaszország 57,9 százalékos, illetve Románia 59,2 százalékos értéke áll hozzá a legközelebb. A hvg.hu már beszámolt róla, hogy az Európai Bizottság éppen március első napjaiban állt elő új tervével, amely többek között a foglalkoztatás növelését célozza 2020-ig. Az EU célja az - ha a kormány- és az államfők is jóváhagyják majd a brüsszeli bizottság javaslatát -, hogy a 20-64 éves korosztály foglalkoztatottságát 75 százalékra emeljék. Ennek a tervnek a megvalósításában nagy szerep juthat majd az EU foglalkoztatáspolitikai biztosának, a magyar Andor Lászlónak is.

A KSh frissen megjelent kiadványa szerint ugyanakkor Magyarországon 2009-ben a 15–64 éves férfiak 61,1 százaléka, a nőknek a fele volt foglalkoztatott, azonban így is a férfiak foglalkoztatottsága mutatott nagyobb elmaradást az uniós átlagtól. A vizsgált időszakban a 15–74 éves foglalkoztatottak száma éves átlagban 3,78 millió fő volt, 98 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál. A 15–64 éves korosztályba 3,75 millió foglalkoztatott tartozott, az erre a korcsoportra számított foglalkoztatási ráta így 55,4 százaléknak felelt meg. Ez 9,4 százalékponttal maradt el az Európai Unió 27 tagországára publikált átlagtól. Az úgynevezett „legjobb munkavállalási korúak”, vagyis a 25–54 évesek 72,9 százaléka volt foglalkoztatott 2009-ben, ami azonos az egy évvel korábbival, és 5,4 százalékponttal maradt el az Európai Unió (EU) 27 tagországának átlagától.

Az uniós viszonylatban igen kedvezőtlen magyar foglalkoztatási ráta egyik oka az alapfokú iskolai végzettségűek rendkívül alacsony munkaerőpiaci jelenléte - olvasható a KSH jelentésében. Magyarországon a 15–64 éves alapfokú iskolai végzettségűeknek csak 25,7 százaléka minősült foglalkoztatottnak 2009-ben, míg az EU-27 átlaga 46,2 százalék volt. Tavaly a legnagyobb létszámveszteséget a feldolgozóipar szenvedte el, ahol egy év alatt 58 ezer fővel - 6,8 százalékkal - csökkent a foglalkoztatottak száma. A nagyobb létszámleadó gazdasági ágak közé tartozott még az építőipar (6 százalékkal) és a kereskedelem (5 százalékkal).