Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az IMF távozása, amint az várható volt, hétfőn beomlasztotta a forint árfolyamát, növekedtek a másodlagos állampapírpiacon a hozamok (ez nem jelent semmi jót, hiszen ez azt eredményezheti, hogy a magyar államnak többet kell fizetnie az adósságai után), és a magyar fizetésképtelenséget is negatívan árazta be a londoni piac.
Hétfőn ugyanis 50 bázisponttal romlott Magyarország fizetésképtelenség esetén történő hitelbiztosításának költsége Londonban, amint azt a CMA Vision Group hétfői késő esti, 23:30 kiadott adatai mutatják. Ezzel Magyarország megítélése romlott a legjobban hétfőn, már ami a szuverén adósokat illeti az egész világon. A CMA a magyar államadósság törlesztésének leállására kötött származékos biztosítási csereügyleteket (credit default swaps, CDS) követi, ezek szerint Magyarország esetében, ha valaki a nekünk adott hitelére „biztosítást akart kötni”, akkor minden 10 millió euró magyar adósság után évi 367 ezer euró „kvázi biztosítási díjat” kellett fizetnie a londoni kereskedésben. Az ötven bázispontos növekedés tehát 16 százalékkal rosszabb megítélést jelent, a korábbi 316 ezer eurós CDS-hez, vagyis „biztosítási díjhoz” képest. Magyarország ezzel megközelítette Románia 377 ezer eurós biztosítási díját.
Ugyanakkor keddre már javulhat Magyarország megítélése, miután a forint is kezd magához térni, a magyar deviza árfolyama kora reggel 289 forint/euró környékére erősödött a hétfőn időnként 292 közelébe gyengülő kurzushoz képest. A tőzsde is „vidámabban” nyitott: 0,82 százalékkal emelkedett a BUX-index kedden. Különösen az OTP kezdte jól a napot, plusz 2,5 százalékon is állt a legnagyobb magyar bank részvénye. Mindez azért is érdekes, mert Csányi Sándor, a bank vezére hétfőn kiállt a sokat bírált bankadó mellett, ami az OTP-nek akár 31-35 milliárd forintos pluszkiadást jelenthet.
A forint stabilizálódni látszik
A forint kedden reggel 288,8-289,2 forint/euró között mozgott, ez már eleve szűkebb sáv, mint a hétfői, amikor 10-11 forintos drasztikus zuhanással kezdődött a nap. Mindez persze a múlt heti 278-282 forint/eurós árfolyamokhoz képest még mindig lényegesen gyengébb magyar devizát jelent.
Kolba Miklós, az ING devizakereskedője a hvg.hu-nak kedden reggel elmondta, hogy a forint valóban visszanyert az erejéből a hétfői 292,50-es "tetőzéshez" képest, jelenleg 289,58 környékén áll a jegyzés az euróhoz képest. Kolba csendes napra számít kedden, a pesti devizapiaci nyitás után sem volt ugyanis nagy felfordulás a piacon. Az ING kereskedője szerint normálisnak minősíthető az is, hogy a keddi nyitás előtt regisztrált, éppenhogy 289 forint/euró alatti jegyzés után enyhén gyengült is a magyar pénz, hiszen nincs nagy forgalom. Kolba szerint a forint ezen a szinten maradhat kedden, ha nem történik valamilyen alapvető változás itthon vagy külföldön.
A svájci frankhoz képest is némileg visszanyert erejéből a forint: 211 forint/frank volt kedd reggel az árfolyam, kedd délre viszont 213-ig gyengült a forint a svájci devizával szemben. A hírügynökségi jelentések szerint a keddi nap optimistább indulását elsősorban nemzetközi hatások magyarázzák: Amerikában kedvező vállalati jelentések láttak napvilágot, és ez az ázsiai tőzsdéket is feljebb húzta hétfőről keddre virradóra. Ugyanakkor elbizakodottságra semmi ok sincs a magyar devizát illetően, hiszen a forint esetében már megjelentek olyan elemzői vélemények is, hogy 300 forint/eurós lélektani határ átlépése sem kizárt. Az árfolyam kedden délelőtt tíz óra körül megint tesztelte is a 290-es határt, de ott megtorpant, majd megint visszaerősödött a forint. Délben viszont átlépte a 290-et a kurzus, 12 óra 12 perckor például 290,47 forintot kellett adni egy euróért.
Itthon folytatódik a politikai vita
Mindeközben itthon dúl a politikai vita, a Parlamentben kezdődött szópárbajt Lázár János Fidesz-frakcióvezető és Mesterházy Attila, MSZP-s kollégája a tévék vitaműsoraiban folytatta. Elsősorban a Fidesz által javasolt bankadó volt a fő téma, amit az IMF és az EU is bírált a hírek szerint, és amely miatt megszakadtak – legalábbis részben – a tárgyalások a magyar kormány és a nemzetközi szervezetek között.
Míg Lázár szerint a bankadó kapcsán az MSZP a bankok mellé állt a kispénzűekkel szemben, addig Mesterházy azt hangsúlyozta, szolidaritási adó néven éppen az MSZP-kormány vezette be a bankadót Magyarországon, de a Fidesz javaslata – amelyről várhatóan csütörtökön szavaz a Parlament – végül mégiscsak az emberekre terheli rá a bankokra kirótt magasabb közterheket. A bankadóból mindenesetre idén 200 milliárd forintot remél a kormány, és mint az a hétfői vitákból kiderült, ez az alternatívája a keményebb lakossági megszorításoknak.
