„Az eredmények azt mutatják, hogy a legtöbb intézményi befektető a hazai jegybanki alapkamat csökkentésére számít, de nagy a megosztottság mind a jegybanki alapkamat változásának irányát, mind pedig az értékét illetően. Ezzel szemben viszonylag egységes vélemény született a részvénypiacok várható teljesítményéről: a fejlett és a fejlődő piacokon is növekvő részvénypiaci eredményekkel számolnak a pénzügyi befektetők” – számolt be az eredményekről Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója.

A társság arról kérdezte a hazai pénztárakat és pénzintézeteket, hogy mekkora és milyen irányú változásra számítanak az egyes befektetési instrumentumok értékében. „Az intézményi befektetők a jövő évi befektetési politikájukat jellemzően a negyedik negyedévben alakítják ki, ezért a piac alakulása szempontjából igen jelentős, hogy a piaci szereplők miként vélekednek a hazai és nemzetközi trendek változásairól” – magyarázta Horváth István. A felmérésben részt vevő 35 pénzintézet együttesen több száz milliárd forint intézményi vagyont képvisel.

Jelentősen eltérő vélemények. A felmérésből kiderült, hogy több instrumentumról is jelentősen eltér az intézményi befektetők véleménye. „A legnagyobb megosztottságot a hazai és uniós jegybanki alapkamat változásához fűzött várakozásokban tapasztaltuk. Miközben a megkérdezettek többsége az alapkamat csökkentését tartja valószínűnek, nagy számmal vannak, akik éppen ennek ellenkezőjét mondják. Jelentősek az eltérések az egy év múlva várható MNB alapkamat értékének becslésében is, hiszen a válaszadók által valószínűsített érték 4 és 7,25 százalék között mozog” – közölte az igazgató. Az egy év múlva várható EKB alapkamat értékét a jelenlegi 1 százalékos szintre várják a leginkább, ám minden harmadik válaszadó úgy véli, növekedni fog az euró alapkamat.

A 10 éves magyar államkötvény referencia hozamának esetében is hasonlóan nagy véleménykülönbséget mértek: a megkérdezett befektetők az augusztus végén tapasztalt 7,27 százalékos értékhez képest egy év múlva átlagosan 7,21 százalékra számítanak. Ugyanakkor az egyes vélemények ettől jelentősen eltérnek, hiszen a válaszolók 5 és 10 százalékot is megjelöltek a jövő augusztusban várható referencia hozam értékére.

Devizaárfolyamok: egységes állásponton. A felmérés során legnagyobb egyetértés a devizaárfolyamok, illetve a részvénypiacok egy éves előrebecslésében alakult ki. A befektetők a hazai és az uniós deviza minimális erősödésével számolnak: a forint árfolyamára átlagosan 282 EUR/HUF váltási értéket jelöltek meg, míg az uniós deviza dollárral szembeni 1,28-as szintig való megerősödését valószínűsítik. További pozitívum, hogy a legpesszimistább intézményi befektetők sem számolnak 300 EUR/HUF-nál magasabb árfolyammal.

A megkérdezett befektetők hasonlóan ítélik meg a nemzetközi részvénypiacok változását is, hiszen a fejlett és a feltörekvő országok részvénypiacain is minimális növekedésre számítanak.

A bizonytalanság továbbra is meghatározó a befektetési piacon. „A válaszadók a tipikusan ’menekülő befektetésnek’ tartott arany már jelenleg is igen magas árszintjének további erősödését feltételezik. Ami ennél is fontosabb, hogy a többség az arany árának emelkedésével számol, ami az elmúlt hetekben, hónapokban tapasztalt bizonytalanság szinten maradását valószínűsíti” – magyarázta a befektetési szakember. A kőolaj világpiaci árára is emelkedést prognosztizálnak a befektetők, átlagosan 77 dollár hordónkénti értéket feltételezve.

A BUX esetében szerényen optimisták a válaszadók, hiszen a tőzsdeindex értékének 1 százalékos erősödését feltételezik jövő év augusztus végére.