Az Alkotmánybíróság számos, adóügyekben hozott ítéleteivel vitatkoznék, de azzal, amit az első 98 százalékos különadó megsemmisítésekor mondott a testület, maximálisan egyetértek: a visszamenőleges szabályozás alapvetően fenyegeti a jogállamiság elvét - mondta az InfoRádiónak Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst and Young adópartnere.

A legújabb hírek szerint immár nem ez év január elsejéig, hanem öt évre visszamenőleges hatállyal szednék be ezt a különadót, amihez arra van szükség, hogy az alkotmány kimondja: ez lehetséges. És mivel a kormánypártoknak kétharmados többségük van, a módosításnak nem lehet akadálya - magyarázta a szakértő, aki szerint ez igen durva beavatkozás. Háborús bűnöknél működik a visszamenőleges hatály - jegyezte meg. Az érintettektől a végkielégítésüknek azt a felét kéri vissza szinte teljes egészében az állam, amelyet nem fizettek be személyi jövedelemadóként és járulékként. Ez pedig nem arányos közteher, hanem elkobzás - jelentette ki Vámosi-Nagy Szabolcs.

A 2005-ben meghozott szabály szerint az adómegállapításhoz való jog annak az évnek az utolsó napján kezd elévülni, amelyben az adott időszakra vonatkozóan a bevallást be kellett volna adni. Ez a folyamat öt évig tart. Vagyis ha a csak most megszületett különadó befizetését például idén karácsonyig írják elő, annak elévülése csak 2010. utolsó napján kezdődne meg, és tartana öt évig - fejtegette a szakértő.

Fellebbezni akkor lehet, ha az APEH adóhiány-határozattal állapítja meg a tartozást, a másodfokú döntés pedig megtámadható a bíróság előtt. A bíróságot azonban köti a vonatkozó törvény és az alkotmány. A szabályokat kizárólag az Alkotmánybíróság írhatja felül, de ha elveszik tőle az adóztatási törvények felülvizsgálatának lehetőségét, nem marad fórum, ahol meg lehet nyerni a pert - mondta Vámosi-Nagy Szabolcs.

Az Ernst and Young adópartnere megjegyezte: ha a szabály az alkotmányba és a törvénybe is jól megfogalmazottan kerül be, a különadót meg kell fizetni. Ha valakinek gondot okoz a teljesítés, kérhet részletfizetést vagy fizetési halasztást, esetleg törlést, ha a létalapját súlyosan veszélyezteti az összeg átadása. A bevallást és a teljesítést azért nem lehet megúszni, mert állami cégektől kapott pénzekről van szó, amelyeknek nyoma van. A törvény nyilván adatszolgáltatást rendel majd el, így az adóhivatal automatikusan megtudja majd, ki tartozik neki.

Az APEH revizort küld, ha nem érkezik az adathoz bevallás. Ezért, ha az adót bevezetik, célszerű lesz bevallani és befizetni, ellenkező esetben az adóhiányt ötven százalékos bírsággal és késedelmi pótlékkal hajtják be - figyelmeztetett Vámosi-Nagy Szabolcs.