A forgalom 70 százalékát képviselő szállodák vendégforgalma mind a kilenc hónapban élénkült az elmúlt évhez képest. A belső kereslet továbbra is hanyatlik, így a belföldivendég-forgalom az előző évi alacsony bázishoz képest is csökkent. A külföldi vendégek száma ugyanakkor 5 százalékkal élénkült. A vendéglátás nyolchavi eladási forgalma is csupán 97,5 százaléka volt az előző év azonos időszakának – derül ki a KSH hétfőn közzétett jelentéséből.

Több a külföldi

2010. január–szeptemberben 2 millió 682 ezer külföldi vendég 7 millió 569 ezer vendégéjszakát töltött el a kereskedelmi szálláshelyeken; a vendégek száma nőtt (5 százalék) a vendégéjszakák számának stagnálása mellett. A legjelentősebb küldő országok közül a Németországból és a Lengyelországból érkező vendégek éjszakáinak száma csökkent, miközben az Ausztriából és az Egyesült Királyságból hazánkba látogatóké stagnált, az Olaszországból, Csehországból és az Egyesült Államokból érkezők esetében pedig nőtt. A külföldivendég-forgalom jelentős részét realizáló szállodákban a magasabb kategóriákban (öt-, négycsillagos egységek) jelentős növekedést jelentettek a szálláshelyek, a vendégek száma közel egyötödével, a vendégéjszakák száma 17 százalékkal bővült. Az alacsonyabb kategóriákban (három-, két-, egycsillagos egységek) 201 ezerrel kevesebb éjszakát töltöttek el a külföldiek az előző év azonos időszakához viszonyítva. A külföldi vendégek számának kismértékű emelkedése a Nyugat-, Dél-Dunántúl és a Budapest–Közép-Duna-vidék turisztikai régiókban tapasztalható fellendülésnek köszönhető.

Az időszak folyamán a kereskedelmi szálláshelyeken 3 millió 76 ezer belföldi vendég 7 millió 811 ezer vendégéjszakát töltött el, a vendégek száma 2 százalékkal mérséklődött, az éjszakák száma nem változott az előző év azonos időszakához mérten. A belföldivendég-forgalom hattizedét fogadó szállodákban 4 százalékos növekedés figyelhető meg az éjszakák számában. A vendégek körében szintén közkedvelt panzióknál 11 százalékos csökkenés következett be. A belföldivendég-forgalom visszaesése a kilenc turisztikai régióból négyet érintett.

Erős főváros, gyenge Balaton

A Balatonon eltöltött vendégéjszakák száma 2010 első kilenc hónapjában a külföldiek és a belföldiek esetében 8, illetve 7 százalékkal esett vissza. A népszerű gyógy-, illetve wellness-szállodák látogatottsága eltérő képet mutat. A megfigyelt időszakban a balatoni gyógyszállodák vendégforgalma 7 százalékkal csökkent, míg a wellness-szállodákban – részben a kapacitásnövekedés következtében – másfélszeresére nőtt a vendégéjszakák száma 2009 azonos időszakához képest.

Budapesten – a balatoni üdülőkörzettel ellentétben – zömében a visszatérőben lévő külföldi vendégeknek köszönhetően 5 százalékkal nőtt a vendégéjszakák száma. 2010-ben az Európa Kulturális Fővárosa címet viselő Pécsett mind a vendégek, mind a vendégéjszakák száma jelentősen emelkedett (21, valamint 22 százalékkal). Bár csak minden negyedik vendég volt külföldi a pécsi szálláshelyeken, számuk a dinamikus emelkedést követően több mint másfélszeresére nőtt az egy évvel ezelőttihez képest.

Alacsony kihasználtság

Január–szeptemberben a szállodák szobakihasználtsága átlagosan 46 százalékos volt, ezen belül az ötcsillagos szállodák működtek a legmagasabb, 60 százalékos szobakihasználtsági aránnyal, a négycsillagos házak 52 százalékos foglaltságot értek el. A gyógyszállodák szobáinak igénybevétele is átlagon felüli volt, 58 százalék. A magasabb igényeket kielégítő, saját magukat kastélyszállodaként azonosító házak az átlagosnál alacsonyabb, 30 százalékos kihasználtsággal működtek az első kilenc hónapban.

A szálláshelyek összes árbevétele – stagnáló vendégforgalom mellett – 2 százalékkal emelkedett 2009 azonos időszakához képest. A kereskedelmi szálláshelyek 2010. január–szeptemberben összesen 179 milliárd forint bruttó árbevételt értek el, ezen belül a szállásdíjbevétel 99 milliárd forint volt. A magas külföldivendég-forgalmi részesedés miatt nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a forint az euróhoz képest az első kilenc hónapban kb. 3 százalékkal volt erősebb, mint egy évvel korábban.

A májusban elkezdődött kedvező folyamatok szeptemberben is folytatódtak az ötcsillagos kategóriában, a 75 százalékos foglaltság a (nettó) REVPAR-mutató 19 százalékos emelkedését eredményezte. A kiadott szállodai szobák bruttó átlagára 14 087, az egy kiadható szállodai szobára jutó árbevétel (bruttó REVPAR) 6478 forint volt. Budapesten a három-ötcsillagos kategóriákban a szobák átlagára 9000 és 29 900, az egy kiadható szobára jutó árbevétel 4000 és 19 500 forint körül alakult (ami körülbelül 32–106, illetve 14–69 eurónak felel meg). Az európai összehasonlításban is alacsony szállodai átlagárak 6 százalékos mérséklődése is hozzájárult mind a belföldi, mind a külföldi szállásdíjbevételek visszaeséséhez.

Több négycsillagos szoba

A működő kereskedelmi szálláshelyek közül szeptemberben 1856 egység fogadott el fizetőeszközként üdülési csekket. A belföldi vendégek az év első kilenc hónapjában 14,2 milliárd forint értékben fizettek a szálláshelyi szolgáltatásokért üdülési csekkel, ami az összes bevétel 7,9, illetve a belföldi szállásdíjak 37 százalékával volt egyenértékű. Szeptemberben a szálláshelyeken beváltott üdülési csekk aránya a belföldiektől származó szállásdíjbevétel 26 százalékát tette ki.

Kínálati oldalon 2010. szeptember 30-án a hazánkban működő kereskedelmi szálláshelyek száma 2425 volt, ezen belül a 826 szálloda 50 ezer szobával, a 959 panzió 12 ezer szobával működött. Némi szerkezeti átalakulásra utal, hogy a szobakapacitás a négycsillagos házaknál 2009-hez viszonyítva 6 ezer férőhellyel gyarapodott, a többi kategóriában összességében 4,4 ezerrel kevesebb volt. Az egyéb szálláshelyek (turistaszálló, ifjúsági szálló, üdülőház és kemping) száma 640-et tett ki. A szálláshely-szolgáltatást nyújtó – több, különböző ágazatban működő – vállalkozások a szálláshelyeken szeptemberben közvetlenül több mint 29 ezer főt foglalkoztattak, ami éppen hogy meghaladja az előző év azonos időszaki adatot.

Ecoline