Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A Moody's a kormány költségvetési terveire reagálva két osztályzatot rontott a magyar állampapírok minősítésén. A forint gyengült, a BÉT-en forgó részvények leértékelődtek a bejelentést követően.
A Moody's nemzetközi hitelminősítő jelezte: a legalacsonyabb, még befektetésre ajánlott (Baa3) kategóriába sorolta át Magyarországot, s az értékeléséhez negatív kilátásokat rendelt. A Moody's lépésével csatlakozott a Standard & Poor'shoz, amely már jó ideje BBB mínusz, azaz szintén a befektetésre még épp javallott kategóriában tartja számon a magyar állampapírpiacot. Az S&P legutóbb november 3-án megerősített értékeléséhez szintén negatív kilátásokat csatolt, azaz egy felülvizsgálat során valószínűbb, hogy tovább ront rajta, mint nem.
A Moody's az elmúlt két évben középkategóriából alsó kategóriába sorolta át a magyar kötvényeket, mostani értékelésében pedig arra figyelmeztetett, hogy az ország befektetői megítélése tovább romolhat (azaz állampapírjai a bóvli, befektetésre más nem javasolt kategóriába kerülhetnek át). Hétfőn kiadott közleményében a nemzetközi hitelminősítő kiemelte, hogy Magyarország közép- és hosszú távú fiskális egyensúlya veszélybe került a kormányzat költségvetési stratégiája miatt.
A három nagy hitelminősítő közül Fitch tartja a legnagyobb becsben a magyar állampapírokat, egy szinttel feljebb sorolva azokat a Moody'snál, illetve az S&P-nél. A BBB-s osztályzat elvesztésének esélye azonban itt is fennáll, hiszen a negatív kilátásokkal megcímkézett besorolást éppen felülvizsgáják, s az eljárás hamarosan a végéhez érhet.
Egybehangzó vélemények: a kormány nem lát messzire
A költségvetés sarokszámairól kedden szavaz az Országgyűlés. A tervezet szerint a magyar gazdaság 3 százalékos növekedése mellett 2011-ben a GDP 2,94 százalékára szorítható vissza a költségvetés deficitje. Ezzel Magyarország teljesítheti a nemzetközi elvárásokat. A kormány hiánycél-vállalását szavatoló ideiglenes megoldások (úgy mint a pénzintézetekre, a távközlési, a kiskereskedelmi és az energiaszektor szereplőire kirótt különadók, illetve legújabban a magánnyugdíj-pénztári megtakarítások állami átcsatornázásáról szóló döntés is) azonban hosszabb távon csak növelik a költségvetés szerkezeti hiányát - figyelmeztetett a Moody's elemzője.
A Moody's országértékelése összecseng az S&P szakértőinek véleményével, akik úgy számolják, a költségvetés szerkezetének átalakítása nélkül, a nemrég bevezetett különadók kifutását követően, 2014-re a központi hiány akár a GDP 6 százalékát is elérheti. A hitelminősítő szerint a magánnyugdíjpénztári megtakarítások állami pénztárba történő átcsoportosítása (illetve a második pillér ezzel járó megingása) hosszú távon csak ront az államháztartás helyzetén.
A kormány a jelenleg a magánpénztárak kezelésében lévő állampapír-állomány bevonásával ugyan csökkenteni fogja az államadósságot, ám azzal, hogy magára vállalja a nyugdíjak jövőbeni kifizetésének felelősségét csak növeli a költségvetés terheit. A lépés mellett az EU sem ment el szótlanul: Brüsszelben jelezték, ha nem a kormány nem tudja szavatolni a költségvetési pálya hosszú távú fenntarthatóságát, meghosszabbítják az ország ellen jelenleg is folyó deficiteljárást.
Magyarország drágán megfizethet a kapkodásért
A szakértők szerint volt váratlan a Moody's bejelentése, hogy ront Magyarország nemzetközi adósbesorolásán. A magyar állampapírpiac kockázatainak két fokozattal magasabb kategóriába sorolása ennek ellenére negatív hatással volt mind a forint, mind a BÉT-en jegyzett részvények árfolyamára.
Az euró a múlt hét végi 276 forint körüli szintekről újra 280 közelébe gyengült. Nem sokkal dél után a közös devizáért 280 forintot kértek a nemzetközi piacon. A forint világviszonylatban is jócskán alulteljesít; a Bloomberg adatai szerint a hazai deviza novemberben a második leggyengébben szereplő fizetőeszköz volt a világon, miután az euróval szemben közel 2 százalékot gyengült.
Az állampapír-piacon is érzékelhető volt a Moody's döntésének hatása; a Markit adatai szerint a magyar CDS-felárak 20 bázisponttal 385 bázispontra emelkedtek hétfőn.
A BUX már másfél százalékos veszteséget jelez. A legnagyobb leértékelődés a Richterben volt, a gyógyszerpapír 2,4 százalékos mínuszban 42 610 forinton forinton forgott hétfő kora délután, de a Magyar Telekomban veszteségei is szembetűnők, a távközlési papír már csak 535 forintot ér. Az OTP 1,8 százalékkal pénteki záróára alatt, 5155 forinton cserélt gazdát hétfő délután, de a Mol viszonylag jól tartotta magát, mindössze 0,3 százalékkal 19 750 forintig ment le az ára.
A Moody's felrótta a kormánynak, hogy a költségvetés hosszú távon is érvényes kiigazítása helyett ideiglenes megoldásokra támaszkodik. A rövidlátó költségvetési politika csak növeli az ország sebezhetőségét - olvasható a közleményben. Márpedig a bizalomvesztés csak nehezíteni fogja a kormány munkáját; a kilátásokkal elégedetlen külföldi befektetők meghátrálása drágíthatja az adósságállomány refinanszírozását, gyengítheti a forintot. (A Magyar Nemzeti Bank a 2011-es büdzsé tervezetének értékelésekor hasonló aggályokat jelzett.)
Ha a kormány megkezdi a költségvetés konszolidációját, Magyarország megítélése rohamosan javulhat - teszi hozzá a Moody's által kiadott értékelés. A hvg.hu által megkérdezett szakértők szerint felminősítésre ugyan vajmi kevés az esély, ám az is sokat segítene, ha a hosszú távú államadósság kockázati besorolása mellől eltüntetnék a negatív kilátásokat.
Kukába a magyar kötvényekkel?
Könnyen lehet azonban, hogy a leminősítéseknek még nincs vége. Arra minden bizonnyal nem kerül sor, hogy a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által februárra ígért megszorító intézkedések ismertetése előtt újra hallanánk a Standard & Poor's, illetve a Moody's szakértői felől, bár a Fitch lépésére addig is számíthatunk.
Amennyiben a jövő év elejére igért strukturális reformtervek nem lesznek elég meggyőzők, a leminősítések folytatódhatnak a szakértők szerint. Ez komoly felfordulást okozna mind a forint, mind az állampapírok piacán. A bizalmatlanság már most is érzékelhető; hiába a kedvező növekedési előrejelzések, a várhatóan teljesülő hiánycélok, a hosszú távú fiskális stratégiát hiányoló kritika elnyomja ezeket.
A magyar állampapírok bóvlivá válása azonban eddig nem látott eladási hullámot gerjesztene. A hazai piacon jelenlévő külföldi alapkezelőknek szabadulniuk kellene a magyar kötvényektől, kitettségeiket akár teljesen meg is szűntetve itt. (Az alapok portfólióit a hitelminősítői besorolások alapján állítják össze, a befektetési kategóriájú állampapírok közül válogatva. A háromból két bóvli kategóriájú ajánlás garancia a távolmaradásra.)
Sörös Csaba, a Takarékbank devizapiaci elemzője emlékeztetett: a magasabb kockázat magasabb finanszírozási költségekkel is jár majd, a növekvő kamatkiadások pedig deficitnövelő hatásúak. A magánnyugdíj-pénzek átcsoportosításával és a különadókkal a deficitcél mind idén, mind jövőre teljesíthetővé vált, ám ha Magyarország kiesik a befektetői kategóriából, hosszú távú veszélynek teszi ki a költségvetését.
Jobbágy Sándor, a CIB elemzője felhívta a figyelmet arra, hogy egy újabb leminősítés az új állampapírok kibocsátását is megnehezíteni. Ez főleg az euró-alapú kötvényeknél jelentene gondot, ami azért is fontos, hiszen Magyarország jövőre mintegy 4 milliárd euró értékben tervez kötvényt kibocsátani, melyet részben refinanszírozásra, részben pedig az Európai Uniótól 2009 végén kapott hitel törlesztésére fordítana. Az ÁKK erre már az év első felében sort kerítene, a kormánynak tehát gyorsan kell cselekednie, ha nem akarja tervét már az első negyedévben borítani.
A hazai deviza és a magyar állampapírok megítélését ráadásul külső körülmények is negatívan befolyásolják. Az eurózóna peremországainak adósságproblémáival kapcsolatos hírek nem kedveznek a feltörekvő piacoknak, s a pánik erősödése csak még inkább a menedék devizaként számon tartott svájci frank felé terelné a befektetőket.
Nem lesz olcsóbb az euró és a frank
Sörös Csaba szerint az év végéig a forint euróval, illetve frankkal szembeni erősödésével nem érdemes számolni. A közös deviza jegyzése a hangulat javulása esetén a 270-285 forint között ingadozhat, ám ha újabb rossz híreket kapunk, az euró/forint keresztárfolyama könnyen a 275-290-es sávba tolódhat át. Olcsóbb svájci frankot sem biztos, hogy hoz az év vége - az alpesi deviza a Takarékbank elemzője szerint továbbra is rendkívül volatilis marad majd, s az árfolyama 200-220 forint között csaponghat.
Egy újabb leminősítés persze az euró és a frank további drágulását okozná, így 290 forint feletti euró és 225 forint feletti svájci frankjegyzés is könnyen előfordulhat.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Összefoglaló a kedvezményes konstrukciók feltételeiről: mire, milyen feltételekkel lehet igényelni ilyen forrást?
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.