A Moody's nemzetközi hitelminősítő jelezte: a legalacsonyabb, még befektetésre ajánlott (Baa3) kategóriába sorolta át Magyarországot, s az értékeléséhez negatív kilátásokat rendelt. A Moody's lépésével csatlakozott a Standard & Poor'shoz, amely már jó ideje BBB mínusz, azaz szintén a befektetésre még épp javallott kategóriában tartja számon a magyar állampapírpiacot. Az S&P legutóbb november 3-án megerősített értékeléséhez szintén negatív kilátásokat csatolt, azaz egy felülvizsgálat során valószínűbb, hogy tovább ront rajta, mint nem.

A Moody's az elmúlt két évben középkategóriából alsó kategóriába sorolta át a magyar kötvényeket, mostani értékelésében pedig arra figyelmeztetett, hogy az ország befektetői megítélése tovább romolhat (azaz állampapírjai a bóvli, befektetésre más nem javasolt kategóriába kerülhetnek át). Hétfőn kiadott közleményében a nemzetközi hitelminősítő kiemelte, hogy Magyarország közép- és hosszú távú fiskális egyensúlya veszélybe került a kormányzat költségvetési stratégiája miatt.

Matolcsy és Orbán. Most éppen nem bíznak bennük

MTI

A három nagy hitelminősítő közül Fitch tartja a legnagyobb becsben a magyar állampapírokat, egy szinttel feljebb sorolva azokat a Moody'snál, illetve az S&P-nél. A BBB-s osztályzat elvesztésének esélye azonban itt is fennáll, hiszen a negatív kilátásokkal megcímkézett besorolást éppen felülvizsgáják, s az eljárás hamarosan a végéhez érhet.

Egybehangzó vélemények: a kormány nem lát messzire

A költségvetés sarokszámairól kedden szavaz az Országgyűlés. A tervezet szerint a magyar gazdaság 3 százalékos növekedése mellett 2011-ben a GDP 2,94 százalékára szorítható vissza a költségvetés deficitje. Ezzel Magyarország teljesítheti a nemzetközi elvárásokat. A kormány hiánycél-vállalását szavatoló ideiglenes megoldások (úgy mint a pénzintézetekre, a távközlési, a kiskereskedelmi és az energiaszektor szereplőire kirótt különadók, illetve legújabban a magánnyugdíj-pénztári megtakarítások állami átcsatornázásáról szóló döntés is) azonban hosszabb távon csak növelik a költségvetés szerkezeti hiányát - figyelmeztetett a Moody's elemzője.

A Moody's országértékelése összecseng az S&P szakértőinek véleményével, akik úgy számolják, a költségvetés szerkezetének átalakítása nélkül, a nemrég bevezetett különadók kifutását követően, 2014-re a központi hiány akár a GDP 6 százalékát is elérheti. A hitelminősítő szerint a magánnyugdíjpénztári megtakarítások állami pénztárba történő átcsoportosítása (illetve a második pillér ezzel járó megingása) hosszú távon csak ront az államháztartás helyzetén.

A kormány a jelenleg a magánpénztárak kezelésében lévő állampapír-állomány bevonásával ugyan csökkenteni fogja az államadósságot, ám azzal, hogy magára vállalja a nyugdíjak jövőbeni kifizetésének felelősségét csak növeli a költségvetés terheit. A lépés mellett az EU sem ment el szótlanul: Brüsszelben jelezték, ha nem a kormány nem tudja szavatolni a költségvetési pálya hosszú távú fenntarthatóságát, meghosszabbítják az ország ellen jelenleg is folyó deficiteljárást.

Magyarország drágán megfizethet a kapkodásért

A Moody's felrótta a kormánynak, hogy a költségvetés hosszú távon is érvényes kiigazítása helyett ideiglenes megoldásokra támaszkodik. A rövidlátó költségvetési politika csak növeli az ország sebezhetőségét - olvasható a közleményben. Márpedig a bizalomvesztés csak nehezíteni fogja a kormány munkáját; a kilátásokkal elégedetlen külföldi befektetők meghátrálása drágíthatja az adósságállomány refinanszírozását, gyengítheti a forintot. (A Magyar Nemzeti Bank a 2011-es büdzsé tervezetének értékelésekor hasonló aggályokat jelzett.)

Ha a kormány megkezdi a költségvetés konszolidációját, Magyarország megítélése rohamosan javulhat - teszi hozzá a Moody's által kiadott értékelés. A hvg.hu által megkérdezett szakértők szerint felminősítésre ugyan vajmi kevés az esély, ám az is sokat segítene, ha a hosszú távú államadósság kockázati besorolása mellől eltüntetnék a negatív kilátásokat.

Kukába a magyar kötvényekkel?

Könnyen lehet azonban, hogy a leminősítéseknek még nincs vége. Arra minden bizonnyal nem kerül sor, hogy a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által februárra ígért megszorító intézkedések ismertetése előtt újra hallanánk a Standard & Poor's, illetve a Moody's szakértői felől, bár a Fitch lépésére addig is számíthatunk.

Amennyiben a jövő év elejére igért strukturális reformtervek nem lesznek elég meggyőzők, a leminősítések folytatódhatnak a szakértők szerint. Ez komoly felfordulást okozna mind a forint, mind az állampapírok piacán. A bizalmatlanság már most is érzékelhető; hiába a kedvező növekedési előrejelzések, a várhatóan teljesülő hiánycélok, a hosszú távú fiskális stratégiát hiányoló kritika elnyomja ezeket.

A magyar állampapírok bóvlivá válása azonban eddig nem látott eladási hullámot gerjesztene. A hazai piacon jelenlévő külföldi alapkezelőknek szabadulniuk kellene a magyar kötvényektől, kitettségeiket akár teljesen meg is szűntetve itt. (Az alapok portfólióit a hitelminősítői besorolások alapján állítják össze, a befektetési kategóriájú állampapírok közül válogatva. A háromból két bóvli kategóriájú ajánlás garancia a távolmaradásra.)

Sörös Csaba, a Takarékbank devizapiaci elemzője emlékeztetett: a magasabb kockázat magasabb finanszírozási költségekkel is jár majd, a növekvő kamatkiadások pedig deficitnövelő hatásúak. A magánnyugdíj-pénzek átcsoportosításával és a különadókkal a deficitcél mind idén, mind jövőre teljesíthetővé vált, ám ha Magyarország kiesik a befektetői kategóriából, hosszú távú veszélynek teszi ki a költségvetését.

Jobbágy Sándor, a CIB elemzője felhívta a figyelmet arra, hogy egy újabb leminősítés az új állampapírok kibocsátását is megnehezíteni. Ez főleg az euró-alapú kötvényeknél jelentene gondot, ami azért is fontos, hiszen Magyarország jövőre mintegy 4 milliárd euró értékben tervez kötvényt kibocsátani, melyet részben refinanszírozásra, részben pedig az Európai Uniótól 2009 végén kapott hitel törlesztésére fordítana. Az ÁKK erre már az év első felében sort kerítene, a kormánynak tehát gyorsan kell cselekednie, ha nem akarja tervét már az első negyedévben borítani.

A hazai deviza és a magyar állampapírok megítélését ráadásul külső körülmények is negatívan befolyásolják. Az eurózóna peremországainak adósságproblémáival kapcsolatos hírek nem kedveznek a feltörekvő piacoknak, s a pánik erősödése csak még inkább a menedék devizaként számon tartott svájci frank felé terelné a befektetőket.

Nem lesz olcsóbb az euró és a frank

Sörös Csaba szerint az év végéig a forint euróval, illetve frankkal szembeni erősödésével nem érdemes számolni. A közös deviza jegyzése a hangulat javulása esetén a 270-285 forint között ingadozhat, ám ha újabb rossz híreket kapunk, az euró/forint keresztárfolyama könnyen a 275-290-es sávba tolódhat át. Olcsóbb svájci frankot sem biztos, hogy hoz az év vége - az alpesi deviza a Takarékbank elemzője szerint továbbra is rendkívül volatilis marad majd, s az árfolyama 200-220 forint között csaponghat.

Egy újabb leminősítés persze az euró és a frank további drágulását okozná, így 290 forint feletti euró és 225 forint feletti svájci frankjegyzés is könnyen előfordulhat.