Magyar lakosság: agyő, hitelek – helló, megtakarítások

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu

A lakosság a hitelek felől a megtakarítások felé fordult 2010-ben. A nyugdíjvita növeli a lakosság pénzügyi tudatosságát, egyre többen látják a hosszú távú megtakarítások jelentőségét.

Jelentősen átalakult a lakossági megtakarítások szerkezete az elmúlt 2 évben. Amíg a 2009-es év elején a tőzsdei részvények sokat vesztettek az értékükből, a lakosság minden korábbinál nagyobb érdeklődést mutatott az olcsó papírok iránt, és az árfolyamok emelkedésére számítva 100 milliárdos nagyságrendben bevásárolt a hazai tőzsdei cégek papírjaiból. Az idén a bankokra nehezedő forrásgyűjtési kényszer alábbhagyott, a betéti kamatok csökkentek, és ezzel párhuzamosan a részvényárfolyamok növekedése lelassult. Ez a két hatás együttesen azt eredményezte, hogy a lakosság érdeklődése soha nem látott mértékben a befektetési alapok felé fordult. A Bamosz statisztikái szerint 2009 júniusa óta 950 milliárd forinttal növekedett a lakossági befektetési jegy állomány.

„A lakossági megtakarítások nettó pozíciója látványosan növekedett 2010-ben, ami két okra vezethető vissza: egyrészt a háztartások pénzügyi kötelezettségei csökkentek, mivel jóval nehezebb hitelhez jutni mint a válság előtt, illetve a lakosság nettó törlesztővé vált. A másik ok, hogy a pénzügyi eszközök, azaz a megtakarítások elkezdtek növekedni, hiszen a válság kapcsán szembesültünk azzal, hogy akinek nincs megtakarítása, az sokkal nehezebben tud átvészelni egy ilyen időszakot” – hangsúlyozta Vízkeleti Sándor, a Pioneer Alapkezelő vezérigazgatója.

©

„Az idén azt láthattuk, hogy a lakossági megtakarítók akkor fordultak el tömegesen a bankbetéttől, és kerestek más megtakarítási formát, amikor a banki kamatok 5-6 százalék körüli szintre estek vissza. Mivel a kötvények, részvények és a vegyes összetételű befektetési alapok esetében akár kétszámjegyű is lehet az éves hozam, ezért a betétekből kiáramló pénz jellemzően a befektetési alapok felé irányult” – folytatta Vízkeleti Sándor.

Vízkeleti Sándor. Erősödik a kockázatkerülés
©

A válság miatt erősödött a lakosság törekvése a kockázatkerülésre, de ezzel párhuzamosan fejlődött a pénzügyi tudatosság is. Ennek köszönhető, hogy az elmúlt 1,5-2 évben a pénzpiaci és a tőkevédelmet nyújtó befektetési alapokba áramlottak döntően a megtakarítások. A pénzpiaci alapok vonzó tulajdonsága, hogy kevésbé kockázatosak, hiszen alapvetően rövid állampapírokba fektetnek, a bankbetéthez hasonlóan könnyű hozzáférni az itt elhelyezett pénzhez, viszont a hozam a kamatcsökkentések időszakában meghaladhatja a betéti kamatokat, ráadásul a betétlejáratokkal sem kell foglalkoznunk. A tőkevédelmet illetve hozamvédelmet nyújtó alapok pedig azt az előnyt kínálják, hogy ha a piacok rosszul teljesítenek, a befektetők akkor sem veszíthetnek befektetett pénzükből.

„A családi költségvetésen belül 2011-ben várhatóan tovább növekszik a megtakarítások jelentősége, az alacsonyabb szja-kulcs nyújtotta többletjövedelem egy részét félre fogják tenni az emberek” – vélekedett a jövő évi várakozásokkal kapcsolatosan a vezérigazgató. Szerinte 2011-ben ugyanakkor a magánnyugdíjpénztárak visszaszorulása miatt valószínűleg nagyobb figyelmet kapnak az öngondoskodás alternatív lehetőségei, többek között a befektetési alapok. Összességében a lakossági megtakarítások további növekedésére, és a hosszabb távú megtakarítások között a befektetési alapok részarányának további növekedésére lehet számítani.

Hozzászólások