A Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára az MR1-Kossuth Rádió reggeli műsorában elmondta, hogy a dokumentum az Európa 2020 Stratégia magyar vállalásait tartalmazza. A cél az, hogy a tagállamok által megfogalmazott célokat európai szinten egyesítsék - közölte Cséfalvay Zoltán. Mint mondta, az Európa 2020 válasz a gazdasági válságra, másrészt arról szól, hogy miként lehetne Európa versenyképességét növelni. „Ennek érdekében megfogalmaznak öt számszerűsíthető célt, és az országoktól intézkedési tervet várnak, hogy ők is fogalmazzák meg a céljaikat. Ezek a célok nem minden tagállam esetében ugyanazok, minden országnak más-más a feltételrendszere.”

A költségvetési hiány csökkentésére két szám van – magyarázta az államtitkár. Az egyik, hogy milyen makrogazdasági pályán haladna az ország, ha nem tenné meg azokat az intézkedéseket, amelyeket más európai országok is megtesznek, a másik azt jelzi, hogy ezekkel az intézkedésekkel Magyarország magasabb növekedési pályára tud lépni. „Ha ütemes hiánycsökkentést vállal a kormány, akkor már 2014 körül magasabb növekedési pályára tud lépni az ország. Az évtized végéig a 20-64 éves népesség körében 75 százalékos lesz a foglalkoztatottság. Ez azt is jelenti, hogy 2015-ig mintegy 400 ezer új munkahely jön létre az országban. Kizárólag a vállalkozók képesek munkahely-teremtésre, ezért ennek megfelelő gazdasági környezetet kell létrehozni. Az új Széchenyi-terv is ennek egyik eszköze, és nyilvánvalóan megvannak a foglalkoztatáspolitikai eszközök is, például a közmunka. Összehangolt lépéssorozatra van szükség.”

Az EU valamennyi ország számára megfogalmazott úgynevezett szűk keresztmetszeteket. Magyarország szempontjából ilyen az államháztartás hiánya, az államadósság magas szintje, a pénzügyi szektor stabilitása, a devizahitelesek helyzete, vagy az üzleti környezet fejlesztése, a foglalkoztatás-bővítés. „Tehát végig kell gondolni, hogy milyen lépéseket lehet tenni a devizahitelesek helyzetének javítására, itt azonban tisztán kell látni, hogy hosszú távú intézkedési csomagról van szó.”

A Nemzeti Eszközkezelő létrehozása még mindig késik. Cséfalvay Zoltán szerint az eszközkezelő „nagyon kényes kérdés”, hiszen egyrészt nyilvánvalóan szükséges, hogy az állam segítséget nyújtson azoknak, akik nem képesek visszafizetni devizahiteleiket vagy lakáshiteleiket, de az államnak nagyon vigyáznia kell arra is, nehogy olyan jelzést adjon, amelyik a hiteltörlesztések megtagadására ösztönözne. „Ha valaki hitelt vesz fel, azt vissza kell fizetni.” Mint mondta, nagyon finom eszközrendszert kell kitalálni, és ennek első lépése nem az eszközkezelő maga, sokkal inkább az, hogy a bankok próbálják meg saját kereteiken belül kezelni a hiteleket. És csak a folyamat végén lépne be az állam azzal, hogy a törleszteni semmiképpen sem tudók esetében a lakás önkormányzati bérlakássá válik, tehát a tulajdonos bérlőként lakhat tovább a lakásában.