A közlemény szerint bár mennyiségét tekintve a forgalom 2 százalékkal nőtt a vizsgált időszakban, a piac értékben nem változott, mivel az árszínvonal átlagosan 2 százalékkal alacsonyabb lett. Az árszínvonal csökkenését több tényező együttes hatása eredményezte. Nőtt a kereskedelmi márkás termékek és az olcsóbb kereskedelmi csatornák forgalma, valamint az akciós értékesítés.

Magyarország mellett 1-2 százalékkal alacsonyabb átlagárakat regisztrált a Nielsen 20 fejlett európai országban végzett felmérésében Svájcban, Lengyelországban, Spanyolországban és Portugáliában is. A többi országban már emelkedtek az átlagárak, Nagy-Britanniában, Törökországban és Dániában 3 százalékot is meghaladó mértékben. A vizsgált húsz európai ország közül csak Görögországban és Németországban csökkent a bolti eladás mennyisége.

Mennyiségben a magyarországi negyedik negyedévi plusz 2 százalék nagyobb, mint a növekedés aránya tíz másik országban, például Hollandiában, Belgiumban, Ausztriában és Csehországban. Görögországban és Németországban pedig már a harmadik egymást követő negyedévben csökkent az eladott áru mennyisége egy éves viszonylatban. Az élelmiszer-kiskereskedelem piaca legnagyobb ütemben Törökországban bővült október-decemberben, 9 százalékkal, míg Szlovákiában 7, Írországban 5 százalékos volt a növekedés.

Értékben, nominálisan a vizsgált húsz európai országban átlagosan 2,6 százalékkal nőtt a szektor bevétele a vizsgált időszakban, a mennyiségi növekedés átlaga azonban 1,1 százalék volt. Tovább emelkedett ugyanakkor a napi fogyasztási cikkek átlagárának növekedési üteme, amely 1,5 százalékot ért el október-decemberben a vizsgált húsz országban, az egy évvel korábbihoz képest  - idézi a közlemény Szalókyné Tóth Juditot, a Nielsen ügyvezető igazgatóját.