Orbán Viktor szerint az első pontban 180 forintos árfolyamgátat vezetnek be a svájci frankban felvett hitelek esetén 2014 végéig - a kormányfő szerint a hitelfelvevő dönti el, akar-e élni ezzel. Az euróban és japán jenben felvett hitelek esetén is bevezetnek egy hasonló árfolyamkorlátot. Az euró árfolyamát 250 forinton, 100 japán jenét pedig 200 forinton rögzítik. A második pontként újra vehetnek fel euróban jelzáloghitelt azok, akik euróban kapják a fizetésüket és jövedelmük eléri a minimálbér 15-szörösét - mondta a miniszterelnök.

Ez a gyakorlatban úgy fog kinézni, hogy az eredeti hitel mellett egy forintalapú gyűjtőszámlájuk is lesz az adósoknak, amelyen az árfolyamkülönbözetet tartják számon - mondta Matolcsy György a Hírszerző beszámolója szerint. Ezt 2015-től kell elkezdeni törleszteni, ám Matolcsy György elmondta, hogy "2015 után sem szabadulhatnak el a törlesztőrészletek". Azaz 15 százaléknál többel nem nőhetnek a rögzített időszakhoz képest.

Matolcsy, Orbán és Patai Mihály, a Bankszövetség elnöke

MTI / Kovács Tamás

A harmadik pontban Orbán Viktor szerint védelmet nyújtanak majd a lakások elárverezésével szemben, de lehetővé is teszik majd az árverezéseket a nagyobb értékű és nagyobb alapterületű lakások esetében. Megszűnik a lakás-árverezési moratórium, azonban a kormány és a bankszövetség olyan megállapodást kötött, amely egyszerre teszi lehetővé, hogy a jelzálogpiac beinduljon, élénküljön, ugyanakkor védelmet is kapjanak az érintett családok - közölte a miniszterelnök hétfőn. Orbán Viktor szerint először csak a nagy értékű, nagy alapterületű lakások árverezésére lesz mód, a bankok pedig ígéretet tettek arra, hogy egy bizonyos kvótarendszer szabályai szerint árverezik majd a lakásokat.

Így július 1. és október vége között csak a 30 milliónál nagyobb értékű lakásokat árverezhetnek el. Október vége és év vége között a bedőlt állomány 2 százalékát értékesíthetik a bankok. 2012-től az árverezési kvóta negyedévente 3 százalék, 2014-ben pedig negyedévente 4 százalék lesz.

Jön az eszközkezelő és a kamattámogatás

A negyedik pont a Nemzeti Eszközkezelő Társaság feladatait foglalja magában. A cég két módon tud segíteni azoknak, akik elveszítették a lakásukat: egyrészt megindít egyrészt egy új házépítési programot zöldmezős állami beruházásként, és ott elhelyezést tud biztosítani az erre szoruló családoknak. Másrészt úgy is segít majd, hogy a bajba jutott adós lakását megvásárolja, és aki a lakásban addig tulajdonosként lakott, bérlőként ugyanabban a lakásban folytathatja az életét - mondta a miniszterelnök.

Matolcsy György szerint az eszközkezelő tulajdonában néhány ezer lakás lesz, és a kormány időről-időre kiértékeli majd az eredményeket. A bankok a megyei jogú, illetve egyéb városoknak a beszámított érték 50 százalékán adják át az eszközkezelőnek a bedőlt hitelek mögött álló ingatlanokat, más településeknek viszont az érték 35 százalékáért - idézi a minisztert a Hírszerző.

Patai Mihály és Orbán Viktor a tájékoztató előtt

MTI / Kovács Tamás

Az utolsó, ötödik pont szerint úgynevezett otthonvédelmi kamattámogatást vezetnek be. Orbán Viktor elmondta: támogatni fogják azok hitelkamatát, akik kisebb lakásra váltanak, hogy elkerüljék a fizetési nehézségeket. Ha valaki nagyobb lakásból kisebbe költözik, hogy törleszteni tudja adósságát, akkor a kisebb lakás megvásárlásához kamattámogatást kap legfeljebb öt éven keresztül. Ez a legkedvezőbb esetben elérheti az évi 3,5 százalékot is - tette hozzá.

Matolcsy György gazdasági miniszter szerint a költségvetésnek az Otthonvédelmi Akcióterv névre keresztelt intézkedés-sorozat megközelítőleg 1,5 milliárd forintos költséget jelent. Szerinte a devizahitelesek helyzete volt a legnagyobb ketyegő bomba a magyar gazdaságban, hiszen 1,25 millió devizahitelest tartanak nyilván, s a lejárt tartozások száma meghaladta a százezret.

Van, amiben nem tudtak megegyezni

Patai Mihály, a Bankszövetség elnöke röviden elmondta, hogy a magyar bankok számára az árverezési moratórium július 1-től való feloldása a legjelentősebb lépés, ami sokmillió ember számára jelenthet könnyebbséget a banki hitelezés könnyebbé válásán keresztül. Az árfolyamgát pedig több százezer embernek jelent lehetőséget a felelős döntésre - fejtette ki Patai Mihály. A Bankszövetség elnöke szerint a Nemzeti Eszközkezelő felállítása is legalább ilyen horderejű lépés.

A miniszter szerint a legfontosabb kérdésekben megegyeztek azokban a dolgokban, amelyekről tárgyaltak, s ennek eredményeként az árverési moratóriumot fel tudják oldani. Megegyeztek az elsétálási jogban, azaz ha a hiteles adóssága már nagyobb, mint a fedezetül szolgáló ingatlan értéke, akkor arról lemondhat, és kiszállhat az ügyletből. Ugyanakkor elismerte, hogy nincs megegyezés a bankadóról, azaz még nem lehet tudni, hogy 2013-14-ben mekkora lesz a pénzügyi ágazatot sújtó különadó mértéke. Ez ugyanis attól is függ, hogy az EU mit hajlandó tolerálni.