Állítás: Nem lesznek megszorítások, mert azok nem vezetnek sehová.

Értelmezés: Súlyos megszorítások lesznek.

Az Orbán-kormány konvergenciaprogramja sok olyan tipikus megszorító intézkedést tartalmaz, mint a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány által bevetett egyensúlyjavító megoldások, némelyik kifejezetten annak folytatása (a munkanélkülieknek járó juttatások és a táppénzszabályok szigorítása, a korkedvezményes és rokkantsági nyugdíjrendszer felülvizsgálata, a közösségi közlekedésben a párhuzamosságok megszüntetése, a kedvezmények ritkítása, az államilag támogatott felsőoktatási férőhelyek számának szűkítése, a gyógyszerek támogatásának csökkentése, a gyártói befizetések növelése, az önkormányzati feladatok, hivatalok és önkormányzati finanszírozású intézmények koncentrációja és/vagy integrálása). Ami a megszorítások mértékét illeti, a Széll Kálmán-terv angol nyelvű változata a Bajnai-kormány egyensúlyjavító intézkedéseinek hatását 2009-ben 398 milliárd forintra, 2010-ben és 2011-ben 957, illetve 1024 milliárdra becsüli. Ehhez adódik az a további 550, illetve 902 milliárd forint, amely az Orbán-kormány megszorításai révén javítja az államháztartás szaldóját.

Állítás: A kormány radikálisan csökkentette az adókat.

Értelmezés: A kormány radikálisan átrendezte az adókat

Az Orbán-kormány a személyi jövedelemadó és a társasági adó módosításával csaknem 500 milliárd forintos adócsökkentést hajtott végre. Ezzel szemben a bankadóval, a különadókkal és a gyógyszergyártók befizetési kötelezettségének növelésével 400 milliárd forint többletterhet vetett ki.

Túry Gergely

Állítás: A bérből és fizetésből élők az adóváltozások miatt az idén nem járhatnak rosszabbul, mint tavaly.

Értelmezés: Az alacsony keresetek vásárlóereje csökken.

A kormányzati szektorban az alacsony keresetűek veszteségét utólag kompenzálták, erre a versenyszféra munkaadóit is felszólították, ám a cél a nominális keresetek csökkenésének elkerülése volt. A keresetek vásárlóereje az inflációval arányosan veszít értékéből. Az idei év első három hónapjában a reálkeresetek – az adórendszerbe beépített gyermekkedvezményt nem számítva – összességükben is csökkentek.

Állítás: Január 1-jével a nyugdíjak 3,8 százalékkal emelkedtek, ez meghaladta az inflációt.

Értelmezés: A nyugdíjak egyelőre nem követik az inflációt.

A januártól áprilisig terjedő időszakban a fogyasztói árak 4,3 százalékkal haladták meg az előző évit. Múlt héten megjelent prognózisában az OECD az év egészére 4 százalékot vár, ha teljesül, a nyugdíjak veszítenek értékükből.

Állítás: A kormány megvédte a nyugdíjakat.

Értelmezés: A kormány elvette a fiatalabb korosztályok nyugdíjcélú megtakarításait.

A korábban a magánpénztárakba irányított járulékok 360 milliárd forinttal növelik a Nyugdíjbiztosítási Alap bevételeit, amelyhez a pénztári vagyon likvidálása után további 343 milliárd forint adódik. A jövőben esedékes kifizetések rapid elköltése a mostani nyugdíjakra és más célokra – mint azt a konvergenciaprogram is elismeri – „a hosszú távú állami nyugdíjkiadások növelése irányába hatnak”.

Állítás: A magán-nyugdíjpénztári vagyonból a kormány semmilyen folyó kiadást nem fog finanszírozni.

Értelmezés: A pénztári vagyon egy része folyó kiadásokra megy el.

Mint láttuk, részben nyugdíjakra fordítják, további 94,5 milliárd forint pedig a központi költségvetésbe folyik be. Ezen kívül az állam a pénztári vagyon terhére átvállalja a MÁV és a BKV adósságait, a köz- és magánszféra együttműködésével végrehajtott projektek egy részét pedig kiváltja. Minderre a GDP 2 százalékára becsült összeget tervez elkölteni a pénztári vagyonból.

Állítás: A kormány a Mol-részvényeket az IMF által nyújtott hitelből vásárolta vissza, az ügylettel az államadósság nem nőtt.

Értelmezés: Csökkentek a devizatartalékok.

Orbán Viktor idén januárban a Dow Jones hírügynökségnek és a The Wall Street Journalnak adott interjúban azt ígérte, Magyarország az IMF-től lehívott, fel nem használt hitelből (ami április végén 3,2-3,3 milliárd euró volt) az államadósságot fogja csökkenteni. Ha ebből a kormány csaknem 2 milliárd eurót a Mol-részvényekre költ el, a hitel visszafizetéséhez új kölcsönt kell felvennie. Iryna Ivaschenko, az IMF magyarországi képviseletének vezetője a Dow Jonesnak adott múlt heti interjúban kijelentette: „Minden alapot nélkülöz, hogy a magyar kormány az IMF pénzéből vásárolta volna meg a Mol 21,2 százalékos részvénycsomagját, a hitel és a vásárlás között nincs közvetlen kapcsolat.”

FZ