A kívánt mértéket be nem tartó cég két évig nem indulhat közbeszerzésen és nem kaphat állami támogatást. Rogán Antal azzal indokolta az előterjesztést, hogy az a cég, amely nem akar indulni közbeszerzésen, és nem tart igényt támogatásra, figyelmen kívül hagyhatja a törvényt. A bérkompenzáció betartását úgy ellenőrzi a munkaügyi hatóság, hogy megállapító határozatot hoz akkor, ha a munkavállalók kétharmada nem kapta meg a rendeletben előírt bért.

Túry Gergely

Volner János (Jobbik) bizottsági alelnök a piaci logikával ellentétesnek nevezte a törvényjavaslatot, mivel nem biztos, hogy a cégek kitermelik a kompenzáció fedezetét. A kötelezés okát abban jelölte meg, hogy az egykulcsos szja miatt a költségvetésből 500 milliárd forint esett ki, a bércsökkenést pedig a kormány a kis- és közepes vállalkozásokkal akarja megfizettetni. Ez azért érdekes, mivel amúgy a kormány deklarált célja ezek támogatása.

Kovács Tibor (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvényjavaslat szövegében a kormány az Országos Érdekegyeztető Tanáccsal (OÉT) folytatott konzultáció után határozza meg rendeletben az elvárt munkabéremelést. Ugyanakkor a parlament most tárgyalja az OÉT megszüntetését. Rogán Antal a munkaadók felmérésére hivatkozott: 40-45 milliárd forintba kerül nekik a bérkompenzáció, ugyanakkor a nyereségadó és az adminisztráció csökkentésével ettől több pénz marad náluk.

Az új csődtörvényt is a kormánypárti képviselők javaslatával minősítette általános vitára alkalmasnak a bizottság. Jánosi Andrea a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára olvasmányos törvénynek nevezte a jogszabálytervezetet, amelyet az egyszerű vállalkozók és az önkormányzati ügyintézők is megértenek. Kovács Tibor az egyszerűsítést csak látszólagosnak tartotta, valójában kevésbé áttekinthető a javaslat, mint a hatályos törvény - mondta, és jelezte, hogy az általános vitában ezt részletesen kifejtik.

A bizottság több folyamatban lévő törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványokat is tárgyalt. Így például támogatta az Állami Számvevőszékről (ÁSZ) szóló törvény Semjén Zsolt és Latorcai János által jegyzett módosítását. A KDNP-s képviselők indítványa szerint az ÁSZ az egyházak gazdálkodását nem, csak az intézményeik működtetéséhez adott állami támogatás felhasználását ellenőrizheti.