A kiskereskedelmi értékesítés volumene - a naptárhatástól megtisztított és a szezonális adatok alapján - júniusban 0,5 százalékkal mérséklődött az előző hónaphoz képest, amikor 0,5 százalékkal nőtt áprilishoz képest. A tavaly júniusival összevetve szintén 0,5 százalékkal csökkent a forgalom a májusi 0,7 százalékos növekedés után, naptárhatással kiigazított adatok szerint, az első félévben pedig lényegében stagnált, 0,2 százalékkal apadt az előző év azonos időszakához képest - közölte szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). 

Az első félévben csak januárban és májusban regisztrált növekedést havi összevetésben a statisztika. Az adatok szerint az országos kiskereskedelmi üzlethálózatban, valamint a csomagküldő kiskereskedelemben 658 milliárd forint értékű árut forgalmaztak júniusban, az első  félévben 3.579 milliárd forint forgalom realizálódott.

Fazekas István

A kiskereskedelmi szektort Európában is lassulás jellemzi: az eurózónában 0,4, míg az Európai Unió egészében 0,2 százalékkal estek vissza a kiskereskedelmi eladások júniusban az előző év azonos időszakához képest - olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében. A minisztérium hangsúlyozza, hogy a magyar kiskereskedelmi forgalom a jobban teljesítők között van a régióban. Romániában és Szlovákiában jelentős, 8,2, illetve 4,2 százalékos visszaesést mértek, míg Szlovéniában és Lengyelországban ennél kisebb, ám még így is figyelemre méltó 2,2 százalékos, valamint 0,9 százalékos csökkenést regisztráltak. 

A háztartások fogyasztási döntéseit több jelentős tényező is befolyásolja idén - hívja fel a figyelmet az NGM. A személyi jövedelemadó változások hatására a lakosság rendelkezésre álló jövedelme nagy mértékben megnőtt, és hasonló hatása lesz a nyári hónapokban kifizetett magán-nyugdíjpénztári reálhozamnak is, amely adómentesen jutott el a háztartásokhoz.

Fontos kedvezőtlen tényező azonban a svájci frank árfolyamának  az utóbbi hónapokban bekövetkezett emelkedése, mert  a növekvő törlesztő-részletek kiszorítják a háztartások fogyasztásra fordítható jövedelmét, illetve az általa generált bizonytalanság miatt előtérbe kerülnek a megtakarítások. A kormány által elfogadott devizahiteles mentőcsomag azonban ennek a tényezőnek a hatását érezhetően tompítani fogja az őszi-téli hónapoktól - vélekedik a minisztérium.