Lássuk, kik jogosu

ltak a hatóság nevében eljárni az ellenőrzés során: az ellenőrzést azok a revizorok (adóellenőrök) végezhetik, akik névre és a konkrét ügyre szóló megbízással rendelkeznek az adóhatóság részéről. Ne feledkezzünk meg az általános megbízólevéllel rendelkező adóellenőrökről, akik bizonyos, az első cikkben részletezett ellenőrzéseket végezhetnek.

Az előző cikkben szó volt a megbízólevéllel rendelkező adóellenőrök személyének azonosításáról. Sajnos közhiteles formában nem kerül közzétételre az adóhatóság szervezeti felépítése, és a szervezeti egységek vezetőinek a neve, így nem ellenőrizhető, hogy egy adott megbízólevelet a megfelelő hatáskörrel rendelkező személy írt-e alá.

Súlyos eljárási hiba, ha a megbízólevélen kívüli adóhatósági személyek (például jogász, vezető) is részt vesznek az ellenőrzésben.

De kik azok, akik az ellenőrzés alá vontak részéről részt vehetnek az eljárásban? Lehetnek:

• személyesen önmaga,

• törvényes képviselő: törvény, jogszabály rendelkezésén vagy jogszabályi felhatalmazás alapján a bírósági vagy a hatósági rendelkezésen alapul. Ide értve a jog által meghatározott szervezetek (jogi személyek, és jogi személyiség nélküli szervezetek) belső rendjében meghatározott képviselőt is. Fajtái:

- Jogszabályi rendelkezés alapján létrejött képviselő: jogszabályi rendelkezésen alapul és minden további nélkül létrejön, és a képviselet elfogadása harmadik személyek részére kötelező. (Például a családjogi törvény alapján a kiskorúak törvényes képviselője a szülő, vagy a Polgári törvénykönyv alapján gondnokság alá helyezett személyek törvényes képviselője a gondnok);

- Bírósági, hatósági rendelkezésen alapuló képviselő: a hatósági rendelkezés jogerőssé válása után harmadik személyek kötelesek a képviselet elfogadására. (Például az ügyeinek vitelében akadályozott személy számára a gyámhatóság által kirendelt gondnok, vagy az ismeretlen helyen tartózkodó ügyfél számára a közigazgatási hatóság kérelmére a gyámhatóság által kirendelt ügygondnok);

- Szervezeti képviselő: a képviseleti joga a szervezetet létesítő jogszabályon, határozaton vagy jogszabály felhatalmazása alapján hozott szervezeti szabályzaton (alapszabály, alapító okirat, társasági szerződés, stb.) vagy kijelölésen (például tulajdon-közösség, hasznosító-közösség) alapul. A jogalkotó (ide értve a létesítő okirat elfogadóit is) általában, anélkül, hogy megnevezné, kimondja, hogy a szervezetet ki(k) képviseli(k). Például korlátolt felelősségű társaságot az ügyvezető jogosult a képviselni. A konkrét képviselő személyét, az arra jogosultak határozzák meg (választják, kijelölik, stb.) Példánkban: az ügyvezetőt a taggyűlés választja;

• Jogügyleten alapuló képviselő: a képviseleti joga jogügyleten (megbízás, meghatalmazás) alapul.

Ha további részleteket szeretne tudni az adóellenőrzés során lehetséges képviseletről, olvassa el az Adózóna cikkének folytatását itt!