Jean-Claude Trichet elmondta: az EKB már csak 1,4-1,8 százalékos gazdaságnövekedést vár az euróövezetben az idén, a júniusi előrejelzésben szereplő 1,5-2,3 százalék helyett.

Jövőre 0,4-2,2 százalék között valószínűsíti a gazdaságbővülést, júniusban még 0,6-2,8 százalékot várt.

Az euróövezeti harmonizált inflációt 2,5-2,7 százalékon becsli a bank az idei évre, és 1,2-2,2 százalék között jövőre.

Trichet szerint a következő hónapokban csökken az infláció kockázata, ugyanakkor a gazdasági növekedés terén "jelentősebbé váló kockázatok" állnak fenn.

Az idei év második felének egészét tekintve az elnök úgy látja, hogy a globális növekedés ütemének mérséklődése, az üzleti bizalom csökkenése és az értékpapírpiac hanyatlása tovább súlyosbítják az euróövezeti adósságválsággal kapcsolatos feszültségeket. Ennek következményeként a reál GDP-növekedés igen szerény lesz az év második felében.

A bank kamatpolitikájával kapcsolatban Trichet úgy fogalmazott, hogy "nagyon közelről figyelik" az inflációs fejleményeket - ez a banki retorikában nem utal közvetlen kamatemelésre, vagyis októberben nem valószínű ilyen lépés.

Csütörtöki kamatdöntésével változatlanul, 1,50 százalékon tartotta az euróövezeti kamatot az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa. Az elemzők is a kamat változatlanságára számítottak.

Az EKB 2009 májusa és 2011 áprilisa között rekordalacsony szinten, 1 százalékon tartotta az európai kamatlábat. A bank áprilisban, majd legutóbb júliusban is a magas nyersanyag- és energiaárak miatti inflációs nyomás hatására 25-25 bázisponttal emelte irányadó kamatát.

Elemzők szerint az EKB az idén még egyszer emelhet kamatot.