Ha ennek eredményei elégtelenek, az EU-biztos kényszeríthetné az érintett euróövezeti tagállamot konkrét egyensúlyjavító intézkedésekre, például pótlólagos adóbevételek behajtására. E szakaszban Mark Rutte és Jan Kees de Jager javaslata szerint már szankciók is alkalmazhatók lennének. Ezek között említi a két holland politikus az uniós kohéziós és strukturális alapokból folyósított támogatások csökkentését.

A végső szankciószakaszban a költségvetési fegyelemért felelős biztosnak kellene jóváhagynia az érintett tagország költségvetési tervezetét, még mielőtt az a tagállam parlamentje elé kerül, és ebben a fázisban már lehetőség lenne az adott ország szavazati jogainak felfüggesztésére is – áll az írásban. Rutte és Jager szerint azok a tagállamok, amelyek nem akarják alávetni magukat e rendszernek, "választhatják a távozást is az euróövezetből". Minden országnak, amely tagja akar lenni a valutauniónak, tartania kell magát a megállapodásokhoz, és nem hagyhatja módszeresen figyelmen kívül a szabályokat.

A holland kormányfő és pénzügyminisztere szerint a jövőben a végső szankció az lehet, hogy a szabályszegő országokat távozásra kényszerítik az euróövezetből. Ehhez szerződésmódosításra van szükség, így ezzel az intézkedéssel csak hosszú távon lehet számolni, ma még ezt a szankciót nem lehet alkalmazni. "Az általunk javasolt intézkedések éppen azt a célt szolgálják, hogy elkerülhető legyen e végső büntetés kirovása" – írta a Financial Times véleményrovatában a két holland politikus.

Nagy londoni elemzőházak szerint azonban félő, hogy az adósságválsággal küszködő euróövezetet előbb-utóbb a piaci folyamatok feszítik szét. Az Economist Intelligence Unit (EIU) – a világ legnagyobb, nem befektetési banki jellegű gazdaságelemző csoportja – szeptemberre szóló, Londonban kiadott legújabb globális előrejelzésében egyharmadosnál nagyobb esélyt adott arra, hogy az euróövezet mostani formájában nem marad fenn.

A ház a valutaunió sorsára több forgatókönyvet is kidolgozott. Ezek közül a legborúlátóbb azt feltételezi, hogy az euróövezeti illetékesek nem tudják enyhíteni a piaci feszültségeket, az olasz és a spanyol kötvényhozamok folyamatosan tovább emelkednek, és a kezelhetetlenné váló adósságteher miatt e két valutauniós gazdaság végül törlesztésképtelenné válik, ami euróövezeti tagságuk feladásához vezethet. Tekintettel az olasz és a spanyol gazdaság méretére, e két ország távozása az euróövezet teljes szétesését eredményezheti – áll az EIU új világgazdasági elemzésében. A cég forgatókönyvei között szerepel az a lehetőség is, hogy Németország hagyja ott az euróövezetet, ami az EIU londoni elemzői szerint ugyancsak a valutaunió végét jelentené.

Az olasz adóssághelyzet egy másik vezető londoni gazdasági-üzleti kutatóközpont, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) nemrégiben összeállított helyzetértékelése szerint is "közel jár ahhoz, hogy fenntarthatatlanná váljon". A ház azt jósolta, hogy sem Olaszország, sem az ugyancsak a piaci figyelem középpontjába került Spanyolország lakossága nem lesz hajlandó vállalni az euróövezeti tagság fenntartásához szükséges "szűkölködést".
A CEBR elemzői ennek alapján mindössze egyötödös esélyt adtak az elemzésben arra, hogy az euróövezet tíz év múlva is létezni fog jelenlegi formájában.