hvg.hu: Szeptemberig a várt áfabevételeknek mindössze ötvenöt százaléka jött be a költségvetésbe. Mi lehet ennek az oka? A Nemzetgazdasági Minisztérium fölültervezte az áfabevételt vagy önök nem voltak elég eredményesek az adó beszedésében?

Varga Árpád: Arról, hogy hogyan terveznek és a folyó évi bevételek hogyan alakulnak, a Nemzetgazdasági Minisztérium illetékes nyilatkozni. Az adóhatóság legfeljebb annyit tud mondani, hogy ellenőrzés, illetve végrehajtás hatására a befolyó összeghez mennyit tudott egy adott időszakon belül hozzátenni.

hvg.hu: Érhette önöket kritika amiatt, hogy a végrehajtások nem hoztak eleget?

V. Á.: A végrehajtások rendes ütemben mentek. Az ellenőrzés során feltárt adókülöbözet, amit idén megállapítottunk, ugyanolyan szinten van, mint tavaly – márpedig 2010 erős év volt, mert kiemelkedő bevételt tudtunk produkálni. A végrehajtási oldalon pedig még a tavalyinál is előrébb vagyunk. Ez azt jelenti, hogy kényszerintézkedés útján szeptermberig többet szedtünk be, mint egy évvel korábban ilyenkor.

Stiller Ákos

hvg.hu: Csak közben megnőtt az elvárás. Matolcsy György szeptember elején jelentette be, hogy a költségvetés megnövekedett ez évi hiánya miatt további százmilliárd forint bevételre van szükség, és ennek egy részét az áfa növelésével hoznák be.

V. Á.: Igen, a minisztérium negyvenmilliárddal több áfát vár el tőlünk idénre.

hvg.hu: És hogyan lehet ennyit három hónap alatt beszedni? Volt, aki azt mondta, hogy az idő túl rövid, mások szerint a 2500 milliárd kintlévőséghez képest ez nem is nagy tétel.

V. Á.: Az áfabevétel úgy jön ki, hogy van egy befizetési és egy visszaigénylési oldal. Nagyjából 2500 milliárdos egyenleget terveztek a költségvetésbe - ehhez képest olyan 4400 milliárd körül van a befizetési és 1900 milliárd körül az az összeg, amit visszaadunk visszaigénylésekre. Az ellenőrzésekkel a probléma ott van, hogy ha most egy revizor kimegy, és talál is valamilyen adókülönbözetet, akkor könnyen lehet, már jövő év január-februárt írunk, mire ebből jogerős megállapítás lesz. Az adózó észrevételt tehet, fellebezhet, fizetési halasztást kérhet – egy csomó olyan legális lehetőség van, amivel egy időre el lehet halasztani a fizetést. Így ebből idén már nem lehet bevételünk. A fordított eset, amikor valaki pénzt vár tőlünk. Ha itt tudunk valamennyit viszatartani, mert például nem látjuk, hogy valós gazdasági esemény van a számlaadás hátterében, vagy kiderül, fiktív volt a számla, akkor ennyivel több áfa marad a költségvetésben. Ezeket az úgynevezett kiutalás előtti ellenőrzéseket szeretnénk most megerősíteni.

hvg.hu: Végrehajtásból egy évben beszednek nagyjából 300 milliárd forintot. Hogyhogy csak ennyit, amikor az adóhatósággal szembeni lejárt tartozás ennek több mint nyolcszorosa?

V. Á.: Tudjuk, hogy nagy kintlévőségünk van, de ennek jelentős részével nem nagyon lehet mit kezdeni, mert a nem működő, felszámolás alatt álló cégeknél mi csak az egyik hitelező vagyunk. Minimális az összeg, amit felszámolás alatt lévő cégektől be tudunk hozni. Amikor arról van szó, hogy van 2500 milliárd forint összes hátralékunk, abból 540 milliárd az, ami a működő cégeknél van. Esetükben lehet ráhatásunk a beszedésre.

Stiller Ákos

hvg.hu: Az ember azt gondolná, hogy a működőeknél elegendő gyorsan rátenni a kezet a folyószámlára.

V. Á.: A végrehajtási eljárás valóban lehetővé teszi az inkasszót, de ennek az eredményessége a tartozáshoz képest 6-8 százalék. Ha egy vállalkozó nem fizet adót, akkor számít erre a lépésre, és a pénzeszközeit nem tartja a folyószámlán.

hvg.hu: Ha a kormány által elvárt 40 milliárd valóban beszedhető, akkor felvetődik a kérdés, hogy ezt miért csak külön felszólításra teszik meg?

V. Á.: A NAV 23 ezer főt foglalkoztat, mindenkinek megvan a feladata. Ezen belül kb. 4000 ellenőrünk és kb. ugyanennyi végrehajtónk van. Az ő kapacitásuk adott. Most minden igazgatóság azon dolgozik, hogy honnan lehet erőket átcsoportosítani, és milyen körökre koncentráljunk. Emiatt bizonyos feladatok háttérbe fognak szorulni, ugyanakkor az nem lehet, hogy holnaptól nem dolgozzuk fel a bevallásokat vagy nem végzünk folyószámla-ellenőrzéseket.

hvg.hu: És még mindig áfa: az Európai Bíróság júliusi ítélete mennyibe fog fájni a költségvetésnek? Először százmilliárdot lehetett olvasni, mint amennyit vissza kell majd téríteni az adózóknak, a kormány egy ideje viszont 250-260 milliárdot kommunikál. (Az EB ítélete szerint Magyarországon jogtalanul tartották vissza a visszaigényelt áfát azoknál az adózóknak az esetében, akik nem fizették ki a beszállítókat, viszont a beszállítói számlákra benyújtottak áfavisszaigénylést – a szerk.)

V. Á.: Ezt csak október 20. után tudjuk megmondani, amikorra beérkeznek a kérelmek, illetve a havi és negyedéves bevallások. Bármekkora is lesz ez az összeg, ennek egy része már benne volt az éves tervezésünkben, mint amit az adózó visszaigényel, mert közben rendezte a tartozását a beszállítójával szemben. Egy másik részét pedig nyilván csak jövőre tudta volna érvényesíteni, most viszont lehetősége van ezt előbbre hozni.

hvg.hu: Mivel nagy tömegben érkeznek igénylések, nyilván lesz köztük olyanok is, amelyek nem megalapozottak. Rövid időn belül itt is sok kérelmet kéne ellenőrizni, ami további kapacitásokat feltételez.

V. Á.: Ez borzasztó nehéz dolog, mert pénzt kérnek vissza, és ha kiderül, hogy jogosulalanul, és azt ráadásul vissza is utaltuk, akkor az már nehezen szerezhető vissza. Meg kell néznünk tételesen, hogy akik ilyen jogcímen igényelnek vissza, azoknak ez visszajár vagy sem. Mindössze harminc napunk van rá. Szerencsére főként kiemelt adózókról van szó, akik nem fognak előlünk eltűnni, és nem azért jöttek létre, hogy áfát csaljanak.

hvg.hu: Számítógépes szoftver nem tudna segíteni?

V. Á.: A bevalláson, illetve a kérelmen csak egy számot látunk, a revizornak kell megnéznie, hogy pontosan milyen számlák vannak mögötte.

Stiller Ákos

hvg.hu: A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete azt javasolta, hogy vezessék be a tételes, elektronikus úton történő áfabevallást, ami hatását tekintve szerintük megegyező a jövő évi áfaemeléssel (az adókulcs 25-ről 27 százalékra növekszik).

V. Á.: A tételes bevallás adóigazgatási szempontból nagyon jó lenne, az adózók oldaláról azzal kritizálják, hogy túlzott adminisztrációval jár. Először 15-20 évvel ezelőtt vetődött fel, hogy a bevallás mellékletében a kapcsolódó számlák adatait is fel kell tüntetni. Akkor még nem állt készen a megfelelő számítógépes háttér, illetve az internet sem volt olyan elterjedt, mint ma. Ez jelenleg csak döntés kérdése lenne: az adózók amúgy is elektronikus úton nyújtják be az áfabevallást.

hvg.hu: Ha már a két százalékpontos áfakulcsemelésről esett szó, milyen hatása van az áfakulcs mozgásának? Az elmúlt öt-hat évben a fő és a kedvezményes adókulcsok változására is van példa.

V. Á.: Amikor csökkentettük az áfát, egyértelmű volt a költségvetési bevételkiesés. Az adóváltozások egyébként nem érvényesülnek úgy, mintha egy kémiai laborban lennénk, mindig be-bejátszik valami: 2004-2005 óta döntően a lassú vagy negatív növekedés. Most, hogy feljebb megy az áfa, ez azt jelenti, hogy egy-két százalékkal fel lehet emelni a 2500 milliárd áfabevételt is. Akár pár száz milliárd plusz is befolyhat. A gazdasági növekedésben pedig bíznunk kell, mert különben alig marad valami a bevételi oldalon, amivel számolhatunk.

hvg.hu: Éppen a bevételekre tekintettel sokan üdvözölték a fordított áfa bevezetését a mezőgazdaságban.

V. Á.: Ez nagyon fontos lépés lehet, mert a gabonával nagy a trükközés. Tavaly volt az ellenőrzésben egy átfogó adatgyűjtésünk, és az áfa-visszaigénylésekből azt vettük észre, hogy Magyarországon több gabonát adnak el, mint amennyit termelnek. Rá kellett jönnünk, hogy exportot játszanak: emiatt nem kerül áfa a költségvetésbe, az export csak papíron történik meg, valójában a gabona nem megy ki az országból, hanem itt marad, és még egyszer eladják. Nagy adókiesés az egyik oldalon, és hatalmas, több száz milliós haszon az áfabűnözőknél. A fordított áfa azt jelentené, hogy a termelőnek nem kellene befizetnie az áfát, és a vevőnek sem kellene visszaigényelniük. Ma sok esetben az a jellemző, hogy a termelő beállítja ugyan, de nem fizeti be, a vevő viszont kéri vissza. A kettő között legtöbbször három-négy láncszem van: az első és a második még befizeti az áfát, a harmadik már nem. Egyetlen aggályom, hogy a bevezetéséhez Brüsszeltől kell engedélyt kérni, és egy ideig eltarthat, amíg ezt megkapjuk. Biztató, hogy a románoknál is ugyanezt alkalmazzák, és hogy nálunk az építőiparban már megkaptuk, úgyhogy vannak jó példák.

Stiller Ákos

hvg.hu: A kormány kinyilvánította, hogy az szja-változások miatt jövőre senki nem járhat rosszabbul. Amennyiben mégis bárki azt tapasztalja, hogy kevesebb nettót visz haza, akkor az adóhatósághoz fordulhat majd kompenzációért. A jövedelemkülönbözetet a NAV térítené meg, ugyanakkor az adózónak alá kéne írnia egy olyan nyilatkozatot is, miszerint nincs egyéb jövedelme, amiről az adóhatóság ne tudna. Ettől kicsit olyan érzése van az embernek, hogy a jogalkotó azért azt szeretné, hogy minél kevesebben jelentkezzenek: elektronikus bejelentést terveznek, a kiegészítő nyilatkozat pedig többeket elrettenthet.

V. Á.: Minden azon múlik, hogy milyenek a részletszabályok. Az előzetes hírek szerint elvben egy adózó akár minden hónapban jelezheti, hogy elmarad a bére a tavalyitól. És ha a jelentkezők száma magas, százezres nagyságrendű, akkor mindeképp komoly kapacitást kellene rá beállítani, és ellenőrizni, hogy valóban jogosultak-e a bérkiegészítésre. A munkáltatók igazolásaiból egyébként folyamatosan látjuk, hogy ki mekkora jövedelemhez jut. Ezért megfontolandó lehet, hogy esetleg a munkáltatókon keresztül történjen a kompenzáció.

hvg.hu: A megtérülést tekintve nem pazarlás az érintettek ellenőrzésére revizorokat beállítani?

V. Á.: Megtérülési szempontból abszolút rossz mutatója lesz. Az áfára megyünk, ha bevételt akarunk, értelemszerűen nem a személyi jövedelemadóra, hiszen míg az előbbiben egy komoly bírság is legfeljebb tízezres-százeres nagyságrendű, áfában ugyanennyi munkaráfordítással milliós vagy tízmilliós bevételt lehet elérni. De ha sokakat érint, akkor nem spórolhatjuk meg a munkaórák jelentős növelése vagy komoly informatikai fejlesztés nélkül.

hvg.hu: Információnk szerint az adóhatóságot az is leterheli, hogy az NGM rendszeresen átkér az apparátusába adóhatósági munkatársakat, és a minisztériumhoz érkező állásfoglalás-kéréseket is a NAV-val válaszoltatják meg. Ez mennyiben nehezíti meg a munkájukat?

V. Á.: Ilyen együttdolgozás, illetve esetenkénti átvezénylés mindig is volt, és teljesen normálisnak tekinthető. Kizárólag elméleti szakemberekről van szó, tehát emiatt nem hiányozhat egyetlen ember sem az ellenőrök közül, vagy az igazgatóságok állományából. Abban sincs semmi rendkívüli, ha egyes állásfoglalásokat mi írunk. Furcsa szituáció kerekedhetne abból, ha az az adózó, akit vizsgálunk, iránymutatást kér a minisztériumtól, és mást választ kap tőlük, mint ahogy mi eljárunk. Az adózás rendjéről szóló törvény egyébként tájékoztatási kötelezettséget ír elő a számunkra: ha az egyes igazgatóságokon nem tudják a választ, akkor a központhoz fordulnak, mi pedig adott esetben az NGM-hez. Egyeztetnünk kell folyamatosan.