A megállapodáshoz kompromisszumra kellett jutni az eredeti tervekkel egyet nem értő Nagy-Britanniával. Helyszíni értesülések szerint ezt az tette lehetővé, hogy az Európai Bizottság ígéretet tett ugyanezen termékek tőzsdei kereskedésének szigorúbb szabályozására is.

A jelenlegi laza keretszabályozás szigorítását célzó tervezet szerint - amelyet még az Európai Parlamenttel is meg kell vitatni - egyebek között kötelezően be kell jelenteni a szóban forgó ügyleteket, az úgynevezett központi elszámolóházaknak pedig adott nagyságú minimumtőkével kell rendelkezniük. A javaslat olyan elemeket is tartalmaz, amelyek célja, hogy az ügyleteknél csökkentsék az egyik szerződéses fél nem teljesítéséből eredő kockázatot. További intézkedés, hogy az újonnan létrehozott uniós tőzsdei szabályozó hatóság kiemelt szerepet fog játszani azoknak a termékeknek az engedélyezésében, amelyek származékosnak minősülnek, és tőzsdén kívüli kereskedésbe bocsáthatók.

A tőzsdén kívüli származtatott ügylet azt jelenti, hogy a szóban forgó értékpapírt vagy más terméket nem a központi piacon értékesítik, hanem az adásvétel közvetlenül a két fél megállapodása alapján történik.

Michel Barnier

AP

Michel Barnier, az Európai Bizottság pénzügyi szolgáltatásokért is felelős tagja kedden emlékeztetett arra, hogy a származékos ügyletek száma az elmúlt évtizedben megugrott, és ez leginkább a tőzsdén kívüli ügyleteknek köszönhető. A tőzsdén kívüli származékos piac elvi értéke 2009 december végén körülbelül 615 billió dollár volt - emelte ki Barnier luxembourgi sajtótájékoztatóján.

A francia biztos hangoztatta: a szabályozással az a fő cél, hogy a tőzsdén kívüli származékos piacok biztonságosabbá és átláthatóbbá váljanak. A tőzsdén kívüli származtatott ügyletek szabályozásának hiánya hozzájárult a nemzetközi pénzügyi válsághoz - szögezte le.

Jacek Vincent-Rostowski, az elnöklő lengyel pénzügyminiszter azt méltatta külön, hogy a megállapodás végül egyhangúlag született.