A Vasutasok Szakszervezete (VSZ), a Metró Közlekedési Dolgozók Szakszervezete, a BKV HÉV Dolgozók Szakszervezete, a Budapesti Trolibuszközlekedési Dolgozók Szakszervezete és a Mozdonyvezetők Szakszervezete (MSZ) megbízásából az Ipsos végezte el a kutatást, s az eredményeket az országgyűlési képviselőknek is eljuttatták – mondta Kiss László, az MSZ elnöke.

A képviselőknek címzett levél szerint "ma Magyarországon hárommillió munkavállaló jogait és megélhetését érinti hátrányosan az új Munka törvénykönyve jelenlegi tervezete. Szerintünk ez olyan súlyú ügy, melyről szélesebb társadalmi, szakszervezeti egyeztetést szükséges tartani, és akár a népszavazás intézményétől sem kell megriadni".

Papp Zoltán, a VSZ elnöke is hangsúlyozta, megfontolják egy népszavazás kezdeményezését a kérdésben. Gulyás Attila, a Metró Közlekedési Dolgozók Szakszervezetének elnöke a felmérés eredményeit ismertetve elmondta: a válaszadók 87 százaléka hallott róla, hogy a kormány módosítja a Munka törvénykönyvét, míg 13 százalék nem értesült erről.

Papp Zoltán

HVG Archív

A megkérdezettek 64 százaléka szerint a változtatások inkább a munkaadók érdekeit tartják szem előtt, és csak 15 százalék szerint a munkavállalókét – hívta fel a figyelmet az elnök, hozzáfűzve, hogy a megkérdezettek több mint ötöde nem tudta megítélni a kérdést, vagy nem válaszolt. Utóbbi arra utal, hogy még sokan tájékozatlanok a tervezett módosítások tartalmát illetően – mondta.

A felmérésnek arra a kérdésére, hogy elvárható-e, hogy a Munka törvénykönyvének módosítása előtt a kormány egyeztessen minden szakszervezettel, a válaszadók 88 százaléka felelt igennel, 10 százaléka nemmel és 2 százalék nem tudott véleményt nyilvánítani – jelezte a szakszervezeti vezető. A válaszolók 50 százaléka tart szükségesnek egy népszavazást a Munka törvénykönyve megismert tervezetének elfogadásáról, míg 46 százalék szerint nincs szükség erre. A felmérésből kiderült az is, hogy ha lenne népszavazás a módosításról, a megkérdezettek 84 százaléka elmenne szavazni, 12 százalék otthon maradna – ismertette Gulyás Attila.

A kutatás kitért arra is, hogy az emberek szerint szükség van-e arra, hogy a jelenleginél erősebb szakszervezetek működjenek a munkahelyeken. A válaszadók jelentős többsége, 83 százaléka jelezte igényét az erősebb szakszervezetekre, míg 12 százalék nem tartotta fontosnak a szakszervezetek szerepének növelését.

A felnőtt népesség a kutatás tapasztalatai alapján inkább elégedetlen a kormánynak a munkavállalókat érintő eddigi intézkedéseivel: 69 százaléka válaszolt így, miközben 20 százaléka elégedett a lépésekkel – mondta Gulyás Attila. Kérdésre válaszolva kiemelte, a felmérést azért tartották fontosnak, "hogy ne tudjon senki mellébeszélni, (...) szembesítsünk mindenkit azzal, hogy mi a vélemény" a Munka törvénykönyvéről. Mint elmondta, egyelőre kivárják, lesz-e érdemi egyeztetés a törvénykönyvről, ha nem lesz ilyen, akkor "marad az utca mindenki számára".

Papp Zoltán a "munkavállalók asztala" kezdeményezésről – amelynek keretében a munkavállalók szeptemberben az ország 25 nagyobb vasútállomásán kihelyezett füzetekbe fejthették ki véleményüket a készülő Munka törvénykönyvéről – elmondta: a hozzászólásokból "a bizonytalanság, a félelem, és a megalázottság érzése sugárzik". Hozzátette: összegyűjtik a véleményeket, és jövő héten átadják a Fidesz-frakciónak.