A Jobbik álláspontját ismertető három vezérszónok közül az első, Vona Gábor, azt mondta, miközben a kormány szerint 2012 az elrugaszkodás éve lesz, a költségvetés "Magyarországnak mindkét lábát levágja és kivérezteti". A büdzsé tervezetéről azt is kijelentette, hogy a Fidesz még soha nem mutatta meg ennyire lemeztelenítve a szándékait. A jogszabályt úgy jellemezte, hogy a svéd állami elvonási szint fog az párosulni amerikai adószigorral egy etióp piacon.

Szijjártó Péter felszólalására reagálva egyetértett azzal, hogy a költségvetés valóban nem öncél, de - véleménye szerint - a fideszes politikus arra nem adott választ, hogy a büdzsé milyen célt szolgál. Azt elismerte, hogy valóban szűk a mozgástér, és a kormány nehéz örökséget vett át elődjeitől. A szűk mozgástér további okának nevezte, hogy "egyes információk szerint" a választások után a kormány a "hiánycél elszabadítására építette gazdaságpolitikáját", de ezt Brüsszel nem engedte. Hozzátette azt is, hogy a mozgásteret a kormány saját gazdaságpolitikai hibái is szűkítik.

Vona Gábor

Túry Gergely

Vona Gábor elmondta, hogy a költségvetési sorokból sem a gazdaságteremtést, sem a munkahelyteremtést, sem a belső fogyasztás élénkítését nem tudták kiolvasni. A büdzsé legsúlyosabb társadalompolitikai üzenetének azt tartotta, hogy azzal utolsó csapást kívánnak mérni a középosztályra.

A frakcióvezető szerint a büdzsé célja az lehet, hogy a kormány annak ellenére megőrizze a hatalmát, hogy nem képes megoldást találni az ország problémáira. A politikus úgy látta, hogy ehhez szükség van egy szűk, egymilliós, nyertes rétegre, akiknek az egykulcsos adó kedvez és igénybe tudják venni a végtörlesztést. A kilencmillió vesztessel a kabinetnek csak annyi célja van, hogy ők lehetőleg maradjanak távol a politikától - tette hozzá.

A pártelnök úgy látta, hogy az államadósság ilyen mértékű törlesztését nem támasztja alá semmi. Véleménye szerint azzal csak annyi lehet a kormány célja, hogy egyfajta "jófiú arcát mutassa Európának". Leszögezte azt is, hogy a költségvetés "egyértelműen megszorítás", amely miatt a társadalmi robbanás veszélye alakulhat ki. Végül elfogadhatatlannak nevezte a jogszabályt, mert az egy "nemzetvesztő politikának a gipszlenyomata".

Az utána következő Rozgonyi Ernő "gyengén megalapozottnak" nevezte a költségvetést. A képviselő azt mondta, hogy a bevételeket túlzott mértékben tervezték, miközben az is kétes, hogy ezeket egyáltalán beérkeznek-e. Megjegyezte, hogy eközben a kiadásokat minimumra akarják lefaragni és a kabinet úgy számol, hogy a 300 milliárdos tartalék mindenre elég lesz.

Kritikáját megfogalmazva elmondta, hogy az anyag további részében is arra épül a kabinet gazdasági filozófiája, hogy be kell engedni a külföldi tőkét és az "csodákat fog művelni". Kijelentette, hogy 21 éve minden kormány ezt tette és ennek a végeredménye "itt van, abban élünk". Leszögezte, hogy ha a gazdaságpolitikát csak az idegen tőke érkezésére építik, akkor "egy gyarmati állapotot" konzerválnak.

Véleménye szerint a jelenlegi "tetszhalott állapotból" az országot csak az tudja kivezetni, ha az állam minden erővel és eszközzel a magyar vállalkozásokat támogatja. Ezek közül is külön kiemelte az élelmiszeripart és a mezőgazdaságot. A harmadik vezérszónok, Nyikos László véleménye szerint nem jó a büdzsé talapzatát képző gazdaságpolitika. Az kiemel és szinte "fetisizál" egy elemet, a hiány és az államadósság csökkentését, miközben nincs tekintettel olyan szempontokra, mint a foglalkoztatás, az életszínvonal vagy az ökológia - mondta a képviselő.

Elmondta, hogy a szaktekintélyek is egyetértenek abban, az államadósság visszafizethetetlen, de kinőhető. Hozzátette, hogy az adósság növekedése miatt a várható hiány viszont meg fogja közelíteni a húszezer milliárd forintot, ami nem azt mutatja, hogy ez Magyarországnak így sikerül. Hangsúlyozta, hogy a kormány elődjéhez hasonlóan mindenáron fizeti az államadósság kamatait és a költségvetésben semmiféle, arra utaló jel nincsen, hogy erről az útról le szeretnének térni.